Nyomják a sódert – is..Merthogy számunkra elsősorban halairól és nem a kavicskitermelésről nevezetes ez a határközeli, több vízből álló tórendszer. Dombokon, hegyeken…A kavicsbánya-tavak általában egyenetlen medrűek. A fenék néha 17 méteres mélységben található, néha pedig zátonyként bukkan a felszínre. A gödrök és árkok között azonban nem láthatóan, de szintén óriási sóderdombok vannak. Ezeknek a kiemelkedéseknek, vagy ha úgy tetszik a mélyedéseknek az oldalában, a lejtóin rengeteg hal megtalálható. A csukák és süllők mellett a nagy pontyok, amurok és keszegek ugyanúgy beállnak mint alkalomadtán a harcsák. Érdemes tehát megvallatni ezeket a területeket is.
A Gyékényesi Kavicsbánya-tavon szinte megállás nélkül folyik a kavicskitermelés. A tó ennek köszönheti létrejöttét, változatos medrét, állandóan formálódó arculatát. Az átlagosan 10 m-es víz, helyenként 17 méternyi mélységekbe ereszkedik. Errefelé már a század elején, a huszas évek környékén rájöttek, hogy a közelben folyó Dráva valamikori kavicshordalékát érdemes kitermelni. Ennek folyományaként hatalmas mélyedések keletkeztek, melyekben természetesen megjelent a víz is, s a vízzel együtt a halak. Manapság kilenc körül van azon gödröknek a száma, melyek a sóderkotrás nyomán jöttek létre, s melyekről már, mint tavakról beszélhetünk. Ezek közül három egyesületi kezelésben van, a legnagyobbat (kb. 220 Ha) mi is bemutatjuk.
Gyékényes pontyban és amurban nagyon erős víz. Itt fogták eddig Magyarország legnagyobb pontyát is, ami 33 kg felett volt ugyan, a szerencsés német horgász mégsem adta hozzá a nevét. De az amurok sem szégyenkezhetnek: a rekord fűevő a 32 kilót is túlszárnyalta. A tóban fogott kapitális csuka viszont már hazai abszolút rekordnak bejegyzett a maga 20,47 kilójával. A 2,2 kg-os fekete sügér sem számít kicsi
nek, kisebb állománya él itt. Süllőre a helyiek ritkán horgásznak, s a balin sem olyan keresett, noha igazán termetes példányaik ritkítják a fehérhal állományt. A keszegfélék kiemelendő képviselője a vörösszárnyú, melynek egyedei gyakran 1 kiló körül mozognak, de érdemes megemlíteni a tó kedves színfoltjait a compókat is. A helyiek nagy örömére a harcsák még kisebbek errefelé, a legnagyobb eddig 40 kg fölötti volt csupán.
Helyek
A fenék olykor nagyon messze van a vízfelszíntől. A kavicskitermelés miatt amúgy is mély tó, helyenként – ahol a kotróhajó tovább időzött – 16-17 m-es, kicsit elnyújtott gödröket rejt. Ezeknek az árkoknak a szélén, peremén, viszont előfordul, hogy két méternyi vízoszlop van csak. Az ilyen lejtőknek az oldala remek halakat adhat. Szintén jó helyek az utólagos kavics ülepítés következtében feltöltődött iszapos sekélyesek, melyeket elsősorban tavasszal rohannak le a halak, már természetesen, ha elegendő a víz mennyisége arra, hogy elöntse ezeket a területeket. A kavicsbányató vízszintje ugyanis elsősorban a Dráva vízállásától és a lehullott csapadék mennyiségétől függ. A tó átlagos mélysége egyébként 10 méter, medre nem akadós. Csónakból minden, de partról is sok kiváló horgászhely elérhető. Változatos, állandóan formálódó arculatát a folyamatos kavicskitermelésnek köszönheti.
Békés halak
Rengeteg külföldi, elsősorban német (de volt már itt osztrák, olasz, belga, román, cseh, holland is) horgász keresi fel a tavat rendkívüli pontyállománya miatt. Ezek a horgászok visszaengedik zsákmányukat a tóba, hogy később is kifoghassák. Így aztán, noha rengeteget szákolnak, a termetes potykák továbra is szép számmal élnek a itt.
A leghatékonyabb módszer a bojlizás. Ez megköveteli, hogy a választott csalival rendszeresen etetett helyet kell kialakítani, a siker csak ezután következhet. A partról 60-100 méteres dobásokkal lehet operálni, csónakból természetesen más a helyzet. A bojlizásnál azonban nem csak a hagyományos golyócskák kerülhetnek hajszálelőkére: helyi technika a 8-10 darab átfúrt, száraz kukoricaszem. A kukoricalánc végére apró hungarocell darabkát tűznek, ami megemeli az egész hajszálszereléket, s a fenék felett lebegteti azt. Amurra szintén a „magyar bojliként” emlegetett kukoricás módszer hatásos, de van, aki a puha, mirelit kukoricára esküszik.
Vörösszárnyú keszegeket leginkább tavasszal és nyár elején foghatunk április-június magasságában. Ekkor a sekély, iszapos vagy kavicsos területeken, a vízinövények között érdemes keresni, szinén mirelit, vagy konzervkukoricával. Ugyanitt compót is akaszthatunk, sőt természetesen nagyobb halakat is, ezért ne merészkedjünk 18-20-asnál vékonyabb zsinórral ezekre a helyekre.
Rablók
A csuka horgászata általában kimerül az úszózásban, esetleg fenekezésben. Ezért mindenképpen érdemes kipróbálni más módszereket, mint p1. a tapogatást, vagy a pergetésen belül a támolygó villantót. Ezek a rablók a víz szinte bármely részén előfordulhatnak, ezért érdemes kereső horgászatra berendezkedni.
A süllőkre kevesen vadásznak. Vegyük hát elő a twisteres, gumihalazós botot, vagy húzkodjuk meg egy párszor a wobblereket (leginkább a mélyenjárók alkalmasak) a siker biztos nem marad el. De aki műveli, az dicséri a tényleg mély vízre, vagyis pont ide, való mártogatást is.
A harcsákat a mély gödröktől a zátonyokig bárhol megtalálhatjuk, s mivel kevésbé alkalmazzák, erre a halra is próbáljunk meg aránylag ismeretlen csalival, twisterrel, támolygóval pergetni.
A feketesügér akármelyik módszer közben beugorhat, akárcsak a balin. Mindkettőre kíválóak a kis és közepes körforgók, és az apróbb blinkerek.
Az egybefüggő legnagyobb vízterület a 220 hektárjával kb. kétharmadát teszi ki a három tóból álló egyesületi víznek.
Már sok nyaraló van német horgászok tulajdonában. A tó déli területe, főként a főút mellett végig, kis házakkal és stégekkel szegélyezett.
Információk
Lokomotív HE
Területe: a 3 tónak több mint 300 Ha, ebből a legnagyobb tó 220 Ha. Jellegzetes halfajok: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, feketesügér, compó, vörösszárnyú keszeg és más keszegfélék, balin.
Legnagyobb halak: ponty 33 kg, csuka 20,47 kg (országos rekord!), amur 32 kg, harcsa 42 kg, feketesügér 2,20 kg. Szabályozások: Az országos horgászrendben előírtak szerint. Napijegy váltható: Medúza fogadó, gyékényesi ABC, és a horgászmesternél: Zákány, Felszabadulás u. 8. sz. Csónak: kölcsönözhető (kb. 500 Ftdnap).
Megközelítés – vasúton: BudapestDombóvár-Kaposváron át Gyékényesig. Nagykanizsa-Gyékényes. – autóval: Bp. M7-es, 7-es Nagykanizsáig, ott a 61-esen Kaposvár felé, 16 km után – vagy Kaposvár felől a 61esen 69 km után – Iharosberénynél jobbra Csurgónak 12 km, előtte el jobbra Gyékényes irányába 10 km. Vagy Nagykanizsáról Zákány felé 20 km, onnan a tó kb. 7 km. Közlekedés: Gyékényes után közvetlenül balra illetve jobbra fekszenek a tavak. Jól megközelíthető. Étkezés: vendéglő Gyékényes határában (Medúza), ABC Gyékényesen és Zákányban.
Szállás: kemping, apartman, vendéglő.
További információkért kattintson a térképen látható jelre!
Térképen történő navigáció:
- Bal egér gomb lenyomva tartva mozoghat a térképen
- “+” és “-” gombokkal tudja nagyítani vagy kicsinyteni a térképet
- a navigációs nyílkkal finomabb mozgatást érhet el
- a “HAL” logora kattintva továbi információkat kaphat az adott vízterületről, csatolt képeket tekinthet meg,útvonalat tervezhet stb..
