Hosszú téli hónapok után lassan itt a tavasz, reméljük nemcsak naptárilag, hanem az idő is jobbra fordul. Ki ezzel ki azzal töltötte a telet, van aki ilyenkor is eljár horgászni, de van akinek nem annyira fekszik a lékipeca. Ilyenkor nyillik a barkácsoló kedvüeknek egy kis lehetősége arra, hogy a felszerelésüket, orsókat, botokat karbantartsák. Aki nem bízik magában annak inkább nem ajánlom, hogy nekiálljon az orsó karbantartásának. De összeségében elmondható, hogy nem nagy ördöngösség. Érdemes az orsó belsejét átnézni, az elhasználódott zsírt kitiszítani, és pótolni. Az egész horgász szezonban folyamatosan használt orsóink karbantartás nélkül eléggé megsinylik a használatot. Por,kosz, homok stb. dolgozik bennük. Sose vigyük túlzásba a zsírzást, a tengely olajozásához jó választás lehet a varrógép olaj vagy a műszer olaj. A csapágyaknak is jobb ha zsírban futnak. Erre több féle márkát használhatunk, válogathat ki ki maga kedvére. LZS2-es zsír mindeképpen megfelelő választás lehet.
A fék letapadása esetén a félamellák lesorjázása, a filc korongok kicserlése jelenthet megoldást a bajok megszüntetésére. A botok karbantartásánál, langyos szappanos vízzel, vagy ecettel, citromlével tisztíthatjuk meg a gyűrűkhöz lerakodott koszt. A parafanyelű botjaink nyél részén lerakodott koszt egy nagyon finomszencséjű csiszoló papírral szoktam eltávolítani. És ahogy mondani szokták pár év után illik lelakkozni a nyelet. A lakk csak nemesíti a parafát, és biztosak ehetünk benne, hogy évtizedekig nem lesz gondunk vele.
A felszerelés átnézése is a tavasz váráshoz tartozik, ilyenkor pótolja az ember az elhasznált készleteket. A zsinórjaimat ilyenkor szoktam megforgatni, így még 1 évet udom használni őket. Előkét kötése, botok felszerelése a következő lépésem.
Tavasszal az ember nagyon nehezen állja meg hogy ne rohanjon egyből a vízpartra. Mindenképpen várjuk meg amíg 10-12 fok körülire melegszenek a vízeink. Könnyű etetőanyagokat részesítsük előnyben, lehetőség szerint használjunk magmixeket, a kendemag ilyenkor csodákra képes. A szerelésünk a lehető legfinomabb legyen. Keressük a tavak sekélyebb részeit, hiszen napközben ezek a részek hamarabb felmelegednek, így biztosan számíthatunk kapásra. Spiccbotos horgászattal szoktam kezdeni, tenyérnyi keszegek jó szórakozást nyújtanak a beroszdált horgásznak. És aki a kicsit nem becsüli az a nagyot nem érdemli. Ne a mennyiségre, hanem a minöségre hajtsunk. A döglött vízből kifogott pár darab keszegnek jobban szoktam örülni. Természetesen mindennek meg van a feelingje, kinek ez kinek az..
Pórbáljunk meg ellátogatni más horgászvízekre is, és ott is kipróbálni magunkat, akár megpróbálkozni egy folyóízi pecával. Egy idegen vízen elért kisebb siker mindeképpen nagyobbnak függ tünni úgymond. Meg hát a változatosság is gyönyörködtet, ahogy zsokták mondani. Váltsunk módszert, ne csak a ponytokat hajkurásszuk, hiszen azon kivül még nagyon sok horgászható hal él a vízeinkben! Bánjunk mindig kíméletesen a hallal, ne vigyünk el többet mint amennyire szükségünk van. Ha nem kell a hal még szákot se használjunk, hiszen feleslegesen kínozni sem illdomos ellenfeleinket. Adjunk még egy esélyt nekik. Egyet ne feledjünk, nem a szerelés fogja a halat, hanem mi. A jól megválasztot hely, etőanyag és a szerelék együttesen hozza meg a sikert. Ha körültekintően, minden részletre figyelve horgászunk biztosan nem marad el az eredmény. Óvjuk a környezetünket, a horgászat befejeztével szedjük össze a szemetet és vigyük magunkkal, hívjuk fel erre a társaink figyelmét is. A csomagolóanyagok, műanagok nagyon nehezen bomlanak el, évtizedek kellenek hozzá, és közben folyamatosan szennyezik a környezetünket.
Kívánok mindenkinek sok sikert az új szezonban is!
(HM)
