Sok, különféle célra alkalmaslegyező zsinór létezik. Érdemes megvizsgálnunk őket közelebbről. A műlegyek nagyon könnyűek, ezért a dobásukhoz használt zsinórnak egyben a súly szerepét is át kell vennie, hogy a csalit potosan a kívánt helyre tudjuk juttatni. A legyező zsinórok fajsúlya különböző – van, amelyik úszik a vízen, más fajták pedig lassabban vagy gyorsabban merülnek. Különböző a sudarlósságuk (kihasasodásuk, azaz vastagodásuk, illetve vékonyodásuk) is az egyes horgászási módoknak megfelelően. Valamikor a legyező zsinórokat olajjal tartósított selyemszálból készítették, ma már ezek is a legkorszerűbb technológia termékei.
Fonott gerincük terilénből készül, pévécé burkolattal, amely nem szívja be a vizet, és megadja a dobásnál olyannyira szükséges csuszossagot is a zsinórnak. A legkorszerűbb legyező zsinórok polimerekből készülnek, kevlar vagy más hasonló tulajdonságokkal rendelkező anyagból készült gerincszállal. Ezek a legsíkosabbak és a legkevésbé rugalmasak, mégis egyes horgászok inkább a pévécé zsinórokhoz ragaszkodnak.
Az úszó zsinórnak jól kell látszania a víz felszínén – így könnyebb észrevenni a kapásokat. A zsinór színe rendszerint nem
zavarja a halakat.
A legyező zsinórokat fajsúlyuk alapján ún. AFTMA osztályokba sorolják (AFTMA -Association of Fisching Tackle Manufacturers of Amerika, vagyis Amerikai Horgászcikk Gyártók Társasága). A zsinór osztályba sorolásához az első 10,7 méternyi szakaszát mérik meg. (UPDATE: 1959-ig a legyezőzsinórok alakját és méretét betűkombinációkkal jelölték. A sok gyár egyéni jelöléseket alkalmazott, ami megnehezítette a horgászok tájékozódását. Az AFTMA (Amerikai Horgászcikk Gyártók Szövetsége) emiatt szükségesnek tartotta a legyezőzsinórok jelölésének egységesítését. Az AFTMA Fly Line Standards a grain nevű gyógyszertári tömegmértéken (1 grain = 64,79891 mg) alapul, és a legyező zsinór első 30’ (láb), azaz 10 yard (ami 9,144 méter) hosszának súlyát veszi figyelembe, függetlenül a zsinór alakjától (L, DT, WF stb.-Forrás: www.ceeff.com)Az 1-es zsinór a legkönnyebb, a 15-ös a legnehezebb. A leggyakrabban az 58-as osztályú zsinórokat használják. A legyező botokat úgy tervezik, hogy a lehető legjobban dolgozzanak egy meghatározott AFTMA osztályú zsinórral. Ezt az értéket minden bot nyelén megadják. A 7 szám p1. azt jelenti, hogy a legyező bot az AFTMA 7. osztályú, vagyis 7-es zsinóron juttatja ki a legjobban a műlegyet. A csali bedobásához a horgász meglengeti a zsinór első szakaszát, amely tehetetlenségénél fogva egyre hosszabb zsinórdarabot húz maga után, ezt pedig a horgász húzza le az orsóról.
A nagy víztározóknál gyakran messzire kell dobni. A képen lévő horgász végsúlyos zsinórt használ, és a zsinór ún. hozzálövésével dob.
A felső zsinór jelzése WF-1-F – végsúlyos (WF = Weight Forward), AFTM 7 osztályú, úszó (F = Floating.) A második mindkét vége felé vékonyodik (DT = Double Taper), 11. osztályú, úszó, süllyedő elülső szakasszal (F/S = Floating/Sinking).
Egyenletesen
Nem nehéz egyenletesen felcsévélni a zsinórt a dobra, de a horgászok gyakran megfeledkeznek erről. Minden felcsévéléskor simán kell feküdniük a meneteknek, és a zsinórnak nem szabad lazának lennie – egyébként nagyon nehéz dobni, és a nap végén az előke is beszorulhat a zsinór menetei közé a dobon. Ha ez egyszer megesik veled, mindig eszedbe fog jutni, hogy mintaszerűen csévéld fel a zsinórt.
Eltérő átmérő
Olyan legyező zsinórt is lehet kapni, amelyik teljes hosszában ugyanolyan vastag, de általában különböző módon vékonyodó, ún. kónuszos zsinórokat használnak a horgászok, amelyekkel könnyebb dobni és pontosan a célba juttatni a csalit. A változó vastagságú zsinóroknak két fő típusuk van, számos változattal.
A Szárazléggyel horgászni egy gyors patakban – ez a pisztrángozás legizgalmasabb módja. Ehhez általában két vége felé vékonyodó, úszó zsinórt használnak a horgászok, amellyel pontosan és finoman (ehet célba juttatni a csalit.
A két vége felé vékonyodó zsinór – ennek a zsinórnak a közepe a legvastagabb, és mindkét vége felé egyenletesen vékonyodik. A csali kis távolságra való finom felkínálásához a legalkalmasabb, pl. a szárazlegyes horgászáshoz kis patakokban. Jellemző tulajdonsága, hogy ha elhasználódik az a vége, amelyiken a horog van, fordítva is feltekerhető az orsóra, és akkor a horog az ép végére kerülhet. Sajnos az új vég „emlékszik” a menetek alakjára az orsón, ezért a dobás már kevésbé pontos. Érdemesebb
tehát új zsinórt venni. A végsúlyos zsinór – fő tömege a zsinór első 10,7 m-es szakaszában – a „fejében” található. A zsinór többi részének vastagsága kicsi, és átmérője teljes hosszában egyforma, így miután a zsinór elejét kidobtuk a bottal, a többi része könnyen és akadálytalanul fut át a gyűrűkön. A végsúlyos zsinórokkal a csalit sokkal nagyobb távolságra lehet kijuttatni, mint a két végén vékonyodó zsinórral.A lövő zsinór – lényegében szintén végsúlyos zsinór, annyi különbséggel, hogy itt a zsinór vékonyabb hátsó részét az alátét zsinór helyettesíti. Ez még könnyebben csúszik át a vezetőgyűrűkön, és ezzel a zsinórral lehet a legmesszebb dobni. A lövő zsinórok hátránya a kisebb pontosság és az, hogy kevésbé finoman lehet felkínálni a legyet. A legyező zsinórok hossza általában 30 m, 10,7 m-es elülső szakasszal (némelyik speciális zsinór 37 m hosszú). A műlégy dobásának tanulásához a két végén vékonyodó zsinór a legjobb. Így könnyebb elsajátítani az ellenőrzés és a csali pontos kijuttatásának a technikáját. Később már nem okoz gondot másfajta zsinórra való áttérés. A megfelelő legyező zsinór kiválasztása a horgászvíz jellegétől, a dobások szükséges távolságától és a csali felkínálásának módjától függ.
Úszó vagy merülő?
A legyező zsinórok nem csak vékonyodnak, hogy könnyebben dobhassunk velük. Úszhatnak is a víz felszínén, vagy lemerülhetnek, hogy a csali pontosan oda kerüljön, ahol a halak táplálkoznak. Az úszó zsinórok elsősorban a szárazlegyekhez szükségesek, de kis mélységben, közvetlenül a felszín alatt is horgászhatunk velük. Ez a mélység a csalit tartó merülő előke hosszától függ. Éppen emiatt a sokoldalúságuk miatt a legmegfelelőbbek az úszó zsinórok a kezdő legyezők számára. Az úszó zsinórok – szédítően sokféle színben készülnek. Ebből a szempontból nagyon jól tudnak alkalmazkodni a horgászvíz jellegéhez és a csali fajtájához s, de ne feledjük, hogy a halak minden zsinórt inkább sötét csíknak látnak a világos ég előtt, mintsem p1. vadító rózsaszín sávnak. A zsinór színe a horgásznak segít abban, hogy lássa, hol a csali, és felismerje a kapásokat. A legérdemesebb tehát olyan zsinórt venni, amely jól látszik mindaz erősen megvilágított vízen, mind pedig az árnyékban. A merülő zsinórok általában tompább színekben készülnek, többnyire zöldek vagy barnák. Eltérő fajsúlyukat kihasználva, különböző mélységekben is átfésülhetjük a vizet.
A kis álló vizekre a lassan vagy közepes sebességgel süllyedő zsinórok a legmegfelelőbbek. A mélyebb vizeken, például a duzzasztott tározóknál jobbak az ólombetétes gyorsan süllyedő zsinórok, amelyek gyorsan nagy mélységre viszik le a legyet. Süllyedő elejű úszó zsinórok – úsznak, de első szakaszuk lemerül. Elsősorban a folyókban vándorló lazacokra és tengeri pisztrángokra vadászó horgászok körében népszerűek. A zsinórok merülő szakaszának fajsúlya különböző, így, a csalit a kívánt sebességgel tudják a mélybe vinni.A helyes dobás megtanulása után lehet csak a legyező horgászásra gondolni. Csak ekkor kerülhet sor a legmegfelelőbb legyező zsinór kiválasztására a számtalan fajtából, és annak eldöntésére, hogyan is kínáld fel a csalit. A legjobb, ha az ember néhány tartalék orsókon kölönféle tartalék zsinórt is magával visz – így könnyű alkalmazkodni a horgászhely követelményeihez.
Hosszabb életű zsinór
Valamennyi pévécé zsinór fokozatosan elhasználódik, ahogyan kiválnak a burkolatukból a lágyságot biztosító anyagok. Emiatt a zsinór egyre keményebbé válik, sőt el is törhet. Valamennyire késlelteti ezt a folyamatot, ha időnként megmossuk a zsinórt lágy szappanos vízben, és lágyító készítménnyel kenjük be. A napfénytől és a nagy melegtől is védeni kell a zsinórt. Azonban semmi sem tart azonban örökké – egy jó legyező zsinór két vagy három évadot bír ki. Jobb zsinórt csak a helyes dobótechnika megtanulása után érdemes vásárolni.
Késő ősszel halivadékot utánzó léggyel is lehet rablóhalakra horgászni. Ólombetétes (ún. lead core), végsúlyos zsinórral juttatható a megfelelő mélységre, ahol a halak táplálkoznak.
