Sziasztok! Mindig öröm ha egy új partnert tudok nektek bemutatni! Jelen esetben a Sügértanya-Horgászblog Fejér megyéből című blogot, amit Szabó Zalán üzemeltet. Zalán engedélyével fogunk csemegézni érdekfeszítő horgásztörténeteiből. De bárkinek lehetősége nyílik arra, hogy oldalunkon megjelentesse írásait, megossza élményeit az oldalon vagy akár ő maga is szerkesztővé váljon. Ehhez nem kell mást tenned mint írsz egy emailt a sunflowersdesign@gmail.com email címre.
Aki kedvet érez az íráshoz ne fogja vissza magát, ragadjon tollatt, aktam mondani billentyűzetet és írjon nekünk. Addig is görbüljön mindenkinek és fogjatok szép halakat!
Dévérinvázió és a meglepetés.
A május hónap eddig nem kényeztetett el horgászatilag, az időjárásra ugyan nem lehet panasz, azonban a halak táplálkozási időszakát sikerült mindig nagy ívben elkerülni. Emiatt már nagyon fűtött a bizonyítási vágy és a hétvégére pontyozást irányoztam elő. Miután idén a nagy meleg igen korán beköszöntött, reméltem, hogy a halak az íváson már túl vannak és az elvesztegetett energiát próbálják pótolni nagy zabálás közepette. Igaz a legtöbb állami tavon még tart a tilalom, de az általam gyakran látogatott Pátkai horgásztavon ez szerencsére nem így van, itt nyugodtan lehet próbálkozni. Szombat reggel napfelkeltére értünk ki a partra a barátnőmmel és az első meglepetés már itt ért minket, ugyanis sokan már péntek délután kijöttek és az éjszakát végighorgászták.
Ennek megfelelően az általam előre kigondolt helyek mindegyike foglalt volt, így végül egy kevésbé kitisztított álláson ültem a tó hátsó részén. Annyit sikerült még megtudni, hogy az utóbbi időben inkább csak a sötétben fogtak az emberek, ez nem sok jóval kecsegtetett, úgy néz ki még tart az ívási időszak.
Két könnyű fenekező bottal készültem, mindkettővel teljesen eltérő taktikával. Az elsőre egy fix ólmos Korda végszerelék került, 8-as Wide Gape horog és kezdésnek a Haldorado mandulás pelletje mint csali. Etetés helyett, pedig csak egy apró stick mixet húztam az előkére, ami a következő alkotóelemekből állt: Haldorado Pelletes Fekete etetőanyag, 1 konzerv tonhal sós lében, chilis főtt kendermag, TopMix halibut olaj, chili, só. A horgot a tó közepén húzódó régi patakmeder környékére dobtam. Azt gondoltam, hogy a halak idejük jelentős részét úgyis itt töltik, így felesleges nagy etetést végezni, elég hacsak az érdeklődésüket keltem fel. A másik botottal viszont a part közelében terveztem horgászni, így itt az etetés elkerülhetetlen volt, a választott keverék pedig a TopMix Big Carp Selector XT21-es etetője volt, csak chilis főtt magokat kevertem hozzá. A szerelék egy csúszó gubancgátlócsöves etetőkosaras összeállítás volt és a csali a 8mm-es MarosMix halibut pellet.
Kezdésnek belőttem néhány gombócot a közeli helyre, majd megkezdtem a horgászatot. Rövidesen jelentkezett az első kapás a távolabbi szereléken és egy 20cm körüli dévér volt a tettes, megtetszett neki a halas-chilis összeállítás. Nem sokkal később a közelebbi boton is kapás és a horgon egy hasonló keszeg ficánkolt. Ez a trend folytatódott, felváltva mindkét távról rendszeresen 20-25cm körüli dévérek jöttek. Úgy látszik a sok bojlis horgász már a keszegekkel is megszeretette a halas jellegű ízeket, a cél viszont továbbra is a pontyok voltak, így próbáltam a csalin változtatni. A mandulás pellet helyett a nagyon hasonló TopMix ananászos verzióját próbáltam, de erre is dévér jött. Utána a Mainline Cell Dumbell horogcsali következett, a zsákmány így egy 28cm-es ezüstkárász lett. A halibut pellet helyett pedig csontit raktam fel, de erre azonnal ráugrottak az apró keszegek, így az utolsó lehetőségként a pácolt epres kukorica következett, erre viszont már nem volt érdeklődés.
Megfigyelhető volt, hogy ahogy jött fel a nap, a kapások száma úgy csökkent folyamatosan. Ez nem volt meglepő és nem is terveztünk sokáig kinnt maradni, 10 órai indulást beszéltünk meg Adrival előre. A kapások már 9 felé szinte teljesen megszűntek, így nem is akartunk ezen változtatni. Nem sokkal indulás előtt azonban a partközeli bot kapásjelzője megindult és egy gyors bevágást követően a bot karikába hajlott és elkezdődött a fárasztás. Örültem, hogy végre sikerült egy pontyot akasztani, ami ráadásul szép kirohanásokat is produkált, így nem is lehetett nagyon kicsi. A halat egy jó 5 percnyi küzdés után sikerült a partközelbe húzni, azonban itt is csak az utolsó pillanatban mutatta meg magát. Teljes volt a döbbenet, ugyanis egy nagyobb süllő fordult a lábam előtt a várt ponty helyett. Hallottam már kukoricával fogott fogasról, de látni még sosem láttam ilyesmit. Nem sokkal ezután fény derült a turpisságra, ugyanis a horog kívülről akadt, így jó eséllyel nem a csalit vette fel, hanem csak pechjére akadt bele a horog. Ettől függetlenül nagyon örültem neki, 60cm-es hosszt mértem és becsülve olyan 3-3.5kg-os volt a súlya. Remek befejezés volt, igaz pontyot nem sikerült ezen a napon fogni, de a nagy süllő mindenért kárpótolt.
Forrás: www.szabozalan.hu-Sügértanya
