Kér varsa között ültem. Már fél pinkire finomítottam fogcsikorgatva, mikor megállt mögöttem Bóni gróf és harsányan énekelni kezdett.
-Elég volt a szerelemből végleg, igazán. Lány ne nézzen, többé rám egy se nézzen    rám. Kapjon léket százezer szív vágyak tengerén, mindent, ami nőnemű elfelejtek én! Ifjúságom szép telén rám tör az erény. A kurva anyádért üvöltözöl itt ! A kibaszott varsáid miatt nem szopok eleget ?
-Jaj, lányok nélkül élni mondd, mit ér? Fény nélkül rózsacsokrod meddig él? Szívem csak értük reszket, érzem, hogy rajtam esznek, forr bennem, zúg-búg a vér.
Igen ?! Zúg-búg ?! Felkaptam a tartalék topszetet és végig vágtam a fején. Szinte érezve a karbon bot csípését. Felriadtam és az arcomhoz kaptam. Egy szúnyogot kentem el.

Katt ide a folytatásért! »

Hűséges Olvasóim! Még be sem fejeztétek az előzőek olvasását, máris itt vagyok a folytatással…Bizonyára feltűnt Nektek is, hogy Misi fogásait, -a tavalyi szezonnal ellentétben- eddig nem is említettem. Ennek igazából az az oka, hogy nem is volt nagyon mire eddig emlékezni és megírni. Kutatok az emlékeim között, de csak néhány, 2 és 4 kg közötti szabályosan,- és kívűlről akadt pontyra emlékszem. Többnyire a közeli gyékényt részesítette előnyben, a legendás Körnádat még annyit sem látogatta mint én, a külső Gyékényben, -a tőlem úgy 50 méterre- lévő helyén, -bár szorgalmasan horgászta- még kapása sem volt hónapok óta. Háát, nem úgy néz ki, hogy piros betűs ünnepként fog emlékezni a 2008-as horgászati évre… szinte érthetetlen! Viszont sosem elégedetlen, bizakodó, konstruktív, segítőkész hozzáállása nagyban segített alkalmankénti mentális gödreink áthidalásához, amiért hálás is vagyok. Igazi, jó barát és nem csak a horgászatban! Drukkoltam, hogy kitartását siker koronázza…!

Katt ide a folytatásért! »

Dombóvár | Húsz perces fárasztás után kézzel emelte a csónakba nemrég a 210 centiméter hosszú és 61 kilogrammos harcsát Mákos István a Dombóvári Horgászegyesület tagja.

A pecás már többször látott harcsarablást a Tüskei-tó alsó részén, ezért döntött úgy, hogy megpróbál kifogni egy ragadozót. A szikrázó déli napsütésben pergetett, amikor a hal rárabolt a felkínált műcsalira.

Mint azt Mákos István elmondta a húsból készül harcsapaprikás, de marad még a rántott szeletekhez is elegendő mennyiség. A zsákmány nagyobbnak bizonyult, mint a horgász fia, ifjabb Mákos István.

Katt ide a folytatásért! »

Édesapám gyerekkorában az Ipolyra járt horgászni. A felszerelése egyetlen pecabotból állt: a halfogás szinte biztos volt, a víz pedig többnyire iható, így enni- és innivalót nem kellett magával cipelnie. Én kamaszként ugyanott már elképzelni is alig tudtam az egykori halbőséget, a vízből pedig akkor sem mertem inni, ha az egész napi szomjazás volt a másik alternatíva.

Ipari üzemek, vágóhidak, kórházak, állattartó telepek higított szennyvizét nem szívesen veszi a szájába az ember. Ma a töltések közé terelt, vízlépcsőktől szabdalt folyócska lassan újra élni kezd, de ez már másmilyen élet, mint a múlt század közepi volt. A víz életereje már nem a természettől, hanem az ember kénye-kedvétől függ, az egyensúly sérülékeny, és bármikor újra felborulhat.

Az elmúlt fél évszázadban ugyanez a folyamat játszódott le az egész kontinensen. Európa előbb megmérgezte maga körül a természetes vizeket, majd sok évtizedes erőfeszítéssel megpróbálta rendbe hozni, amit elrontott. A mi budapesti Dunánk nemhogy ivásra, de még fürdésre is alkalmatlan, és a folyó vizét befogadó Fekete-tengerben országnyi méretű halott zónákat hozott létre az ipari forradalomtól máig belehordott rengeteg méreg. Az emberiség a saját maga által termelt hulladék csaknem felét közvetve vagy közvetlenül ma is a vizekbe engedi. Az Adria ugyan a világ egyik legtisztább tengere, ám az ottani halak szervezetéből több mint százötvenféle szennyező és sugárzó anyagot lehet kimutatni.

Katt ide a folytatásért! »

Már semmin sem csodálkozom ebben az országban, mert itt mindent el lehet adni egy kis körítéssel. Ha van merszed és bátorságod, akkor szólsz, ha nem akkor meg így jártál. A csicsás megjelenés nem mindig tükrözi a praktikusságot és a minőséget. Kínai és kínai között is van különbség. De egy nagy nevű cég amikor nem teszteli a cuccait az gáz.  Meg a cserélgetés, vegyél még szarabbat az biztos jó lesz. Így könnyű húszezret elengedni, de miért nem adják beszerzési áron? A továbbiakban olvashattok egy komoly teszteléssel együtt járó csónakmotor tesztet megtörtént esetet(ha így jobban tetszik). Mert mi van szarabb annál, mikor horgászni mennél és a technika cserben hagy? Ne olvasd el ha nem akarod!

Mielőtt elsírnám -ami nem jellemző rám- magam a júliusi inpotenciánk miatt, térjünk át egy másik témára, amelyben megpróbálom egy régi adósságomat kiegyenlíteni. Már többször említettem Misi csónakmotorjának az ügyét, amely elég kalandos volt, de végül sikerrel zárult. Az előzményekhez tartozik, hogy csónakját még májusban egy 20 éves, kezdő szintű Minn Kota motorral együtt értékesítette, de még így is maradt egy, már szép férfikorban lévő Rhino, nagy tolóerővel rendelkező motorja.

Katt ide a folytatásért! »

Benson a tó felszínén lebegett, hassal felfele. Az állítólag 25 éves, 29 kilós ponty a Bluebell tavak horgászainak kedvence volt. “Felnőtt férfiak hívtak zokogva” – mesélte a tragikus esetről a tavak tulajdonosa, aki hal halálának gyanús körülményei ellenére sem kezd boszorkányüldözésbe.Elpusztult Benson, a neve ellenére nőstény ponty. A Bluebell tavak királynőjét az összes környékbeli horgász ismerte. Több mint hatvanszor fogták ki, mindenki szerette, írja a Guardian [1]. A többszörös díjnyertes állatot a múlt héten találták hassal felfelé a tó felszínén. A tavak tulajdonosa és Benson gazdája, Tony Bridgefoot szerint Bensonnal nyersföldimogyoró-túladagolásban pusztult el. Gyanúját erősíti, hogy a tóban és a vödrökben a tóparton földimogyorót találtak. “Felettébb gyanús, hogy némi felfőzetlen csali kerülhetett a vízbe” – nyilatkozta a Guardiannek. De nem gyanakszik szándékosságra. Benson “a nép hala volt, a horgászok kvázi adoptálták, a szívükbe fogadták. Nem lesz boszorkányüldözés, megesik az ilyen.” Bridgefoot szerin a hal amúgy híresen mohó volt, “nem is nőhetett volna ekkorára másképp. A többi hal evett volna pár szem mogyorót, aztán odébbment volna.” Benson, akit egyszer Nagy-Britannia kedvenc pontyának is megválasztottak, állítólag 25 éves volt. Mohósága miatt könnyű volt kifogni, nem volt nap, amikor valaki ne mérlegelte volna le büszként a parton. “Felrakták a mérlegre, megcsókolták, fényképezkedtek vele, aztán visszaeresztették. Felnőtt férfiak hívtak zokogva. A legjobban az zokogott, aki már nyolc éve próbálta kifogni, mindhiába” – nyilatkozta Bridgefoot. A halastótulajdonos biztos benne, hogy Benson utódjai a tavakban vannak. De még sokat kell enniük, hogy anyjuk nyomdokaiba lépjenek.

Nagy felbontású változatért katt ide!

Forrás: index.hu