Csúszó úszós horgászat

Bejegyzete horgász Ekkor 2009.november.6

csu11Sok horgász kedve elmegy a csúszó úszóktól,amikor az első próbálkozásoknál összegubancolja a zsinórjukat. De ha szakszerűen használjuk őket, jelentősen megkönnyíthetik a horgászatot a mély vizekben. A csúszó úszós módszert még a tapasztalt horgászok is ritkán alkalmazzák, s inkább az úszó nélküli szerelékeket választják a mély vizekre. A csúszó úszóval a csalit pontosan a fenék fölött tarthatjuk, még akkor is, ha a víz mélysége jelentősen meghaladja a bot hosszát.

Hogyan működik a csúszó úszó?

A csúszó úszó egy vagy két karikán mozog a zsinóron. A csúszó waggler, amelynek egy kis karika van az alapjánál, az álló és lassú folyású vizekre való, míg a csúszó balsafa úszóval (ennek két karikája van: egy az alapjánál, egy pedig fent, közvetlenül az antenna alatt) a gyors sodrású folyókban horgászhatunk. A Csaknem minden waggler használható csúszó úszónak, ha önsúlyos, és két AAA ólomsörét szerelhető melléje – állítják a módszer szakértői. Ez a gyönyörű dévér is igazolja ezt az elméletet. Dobáskor a csúszó úszó 20-30 centiméterrel a horog felett van, és egy apró ólomsörét, vagy gumi rögzítő (stopper) akadályozza meg, hogy rácsússzon az ólmokra. A szerelék bedobása után a súly a zsinórt egészen addig húzza át az úszó karikáján (vagy karikáin), amíg a stopper meg nem állítja az úszót a kívánt távolságban a horogtól. Ez a távolság általában egyenlő a horgászvíz mélységével.

csu1

Mikor használjuk?

A leggyakoribb hiba, hogy csak akkor használják a horgászok a csúszó úszót, ha a meghorgászandó víz mélysége meghaladja a bot hosszát. Azt hihetnénk, hogy ha horgászbotunk 4 méter hosszú, a horogtól 4 méterre fixen rögzített közönséges úszót is használhatunk. Egy ilyen szerelékkel azonban már nagyon nehéz dobni. Aranyszabály, hogy akkor számíthatsz bőséges zsákmányra, ha kényelmesen tudsz horgászni. Ha 4 m-es botod van, a horgászvíz mélysége pedig, több mint 2,5 méter, érdemes csúszó úszót használnod.

csu2

csu3

Csúszó waggler

Csúszó úszóként minden egyenes, vagy külön testtel ellátott wagglert használhatunk, ha részben lesúlyozzuk. A szerelék dobásakor a részleges lesúlyozás biztosítja, hogy az úszó repülés közben végig az ólmok közelében marad a zsinóron. Ha nincs saját súlyozása, eldobás után fel fog csúszni a zsinóron. Ez csökkenti a dobás pontosságát, és a zsinór állandó gubancolódásához is vezet. A leggyakoribbak az olyan önsúlyos úszók, amelyekhez legalább két darab AAA (AAA=0,8 gramm) sörét kell kiegészítő súlyként, mert egyrészt csak az összólom képes a zsinórt a stopperhez húzni, másrészt az úszó finom, pontos beállítása csak a kiegészítő sörétekkel lehetséges.

Az igényeidnek megfelelő waggler

Ma már csaknem minden horgászboltban kaphatók részben lesúlyozott, ún. önsúlyos wagglerek. Ha mégsem kapnál, könnyen hozzáigazíthatod a lesúlyozatlan wagglert az igényeidhez. Elég, ha kicsavarod a műanyag dugót az úszó aljából, és helyére egy 3 mm-es sárgaréz rudacskát teszel. A hoszsza az úszó vízkiszorításától függően 2,5-5 cm legyen. A rudacskát be kell ragasztani az úszó alapjába úgy, hogy egy 13 mm-es darabka kiálljon, erre kerül a csatlakozó. A legjobb csatlakozó a beépített forgókapcsos szilikon cső. Karikája rendszerint elég nagy ahhoz, hogy a zsinór szabadon csúszszon át rajta, ugyanakkor elég kicsi a stopper megállításához.

csu4
Katt a képre a nagyításhoz!

Az úszó kisúlyozása

Miután feltetted az orsót és átfűzted a zsinórt a gyűrűkön, vágd le a zsinór 15 cm-es végét, hogy felkösd vele a stoppert (1-4. rajz a keretben). A stoppert a fő zsinór végétől 2 méterre kösd fel, ezután húzd fel az úszót és kösd fel a horgot is. Most következik a súlyok megfelelő kiválasztása. A fő súly legnagyobb ólomsörétjét közvetlenül az úszó fölé kell erősíteni, 2-3 kisebbet pedig alája, hogy „megfogják” az úszót. A fő súlynak a háromnegyed részéig kell lemerítenie az úszót. Ezután tesszük fel a középső és alsó súlyozás kis sörétjeit, egészen az úszó pontos beállásáig. Ezután az úszó fölötti legnagyobb ólomsörétet át kell helyezni az úszó alá, a fő súly többi sörétjéhez. Végezz egy próbadobást felnyitott felkapókarral, hogy lásd, szabadon átcsúszik-e a zsinór az úszó karikáján, és megáll-e a stoppernél. Ha igen, használatra kész a szereléked.

Ellenőrizd a szélirányt

Mielőtt megvizsgálnád a horgászvíz mélységét, végezd el a következő tesztet. Képzeld el, hogy egy óra számlapján 6 óránál állsz, és 12 órára szeretnél dobni. Figyeld meg a szélirányt. Ha a 6-3 vagy 6-9 sávból fúj, tekintsd hátszélnek, és’ alkalmazd az 1. technikát a „Szélirány” ábrából. Ha a szél a 12-3 vagy 12-9 tartományból fúj, akkor szembeszél, és a „Szélirány” ábrán ismertetett 2. technikára van szükség.

csu5

csu6
Katt a képre a nagyításhoz!

Dobás

A fej feletti dobás technikáját alkalmazd. Ha a szél balról fúj, dobj a jobb válladon át, ha jobbról, a bal válladon át. Mielőtt a szerelék becsapódna a vízbe, fogd egy kicsit vissza a zsinórt. Így a középső és alsó súlyok egyenes vonalba állnak be, s a szerelék nem fog összegubancolódni. Dobj egy kicsit messzebb, mint ahol horgászni akarsz úgy, hogy a zsinór elmerüljön, miközben az úszót a kiszemelt helyre húzod be. Ez után nyisd fel az orsó felkapókarját, hogy a zsinór szabadon fusson le a dobról, amikor a súly lehúzza a csalit.

Mélységmérés
Egy távolabbi hely mélységét leginkább próbálkozásokkal mérheted meg. Dobd néhányszor be a szereléket, és minden egyes alkalommal húzd feljebb a stoppert egészen addig, amíg az alsó súly talajt nem ér, és az úszó megáll. Ezután nézd meg, mekkora a távolság a horog és a legalsó ólom között. Tegyük fel, hogy 45 cm. Ha közvetlenül a fenék fölött akarsz horgászni, húzd a stoppert a horog felé kb. 50 centinyit, így rövidíted az eresztéket, vagyis a horog a vízben feljebb kerül. Ha viszont azt akarod, hogy a csali a fenéken feküdjön, csak 15-30 cm-rel húzd közelebb az ütközőt.

Számíts a kapásra

Miután az úszót szabályosan három fázisba állítod be, kiszámíthatod, melyik pillanatban kapott a hal a süllyedő csalira. Nézd meg „A szerelék süllyedésének fázisai” című ábrát. Amikor lesüllyed a fő ólom (1. rajz), kezdj el számolni. Néhány csali nélküli dobás után tudni fogod, hogy a középső és az alsó súly lemerülésekor az úszó antennája azonos módon viselkedik. Az egyes szakaszok közötti idő mindig ugyanannyi.

csu7

Folyóvizek

A folyóvizekre szánt kétkarikás (két ponton rögzített) úszóknak nincs szükségük saját lesúlyozásra, bár vannak horgászok, akik ilyen modelleket is használnak. Próbáld ki mindkettőt, és válaszd ki, melyik felel meg jobban. A súlyok elosztása csaknem ugyanolyan, mint a wagglernél. Az egyetlen különbség, hogy egy sörétet szerelünk a fő súly fölé is, hogy dobás közben távol tartsa egymástól az úszót és a súlyt. A középső és az alsó súlyt ugyanúgy válaszd meg a széliránytól függően, mint a waggler esetében. A dobás technikája is hasonló, azzal a különbséggel, hogy a zsinórt a szerelék röptének középső szakaszában kell lefékezni, és nem a végén.

csu8

csu10

A felső három úszó saját készítésű, míg a két alsó gyári

csu9

Ha a közönséges balsafa úszót csúszó úszóvá akarjuk átalakítani, két, derékszögben meghajlított karikát kell ráerősíteni úgy, hogy a zsinór ne érjen az úszó oldalához. Az egyik karikát közvetlenül az alapjához, a másikat az antenna alá szereljük.

További cikkeink

Szólj hozzá!