A jól megválasztott horog és előke sok bajt előz meg mind a horgásznak, mind a csukának. Akik nem használnak acél előkét, könnyen elveszthetik a horgaikat és ezeket a foltos rablókat akár lassú kínhalálra is ítélhetik.
Egy több kilós csuka alaposan meg tudja hajlítani a horgászbotot. Ha nem használnál acél előkét, az erősen megterhelt zsinór biztosan nem tudna ellenállni az éles fogaknak.
Sajnos sok horgász mégis kockáztat, a hal pedig rendszerint elmenekül, de nem tud megszabadulni a horgoktól. Nem véletlenül nevezik a csukákat édesvízi cápáknak.
Ha boldogulni akarunk éles fogakkal felfegyverzett ellenfelünkkel, megfelelő felszerelést kell használnunk. Szerencsére a megfelelő előke és horog beszerzése már egyáltalán nem gond.
Acél előkék
Soha, de soha ne indulj el csukázni acél előke vagy kevlárszál nélkül. Szinte hihetetlen, de néha még tapasztalt horgászok is csupasz zsinórra kötött csalival akarnak csukát fogni. Ilyenkor nagy a kockázata annak, hogy a horog a csuka szájában marad. Az acél előkék általában két változatban készülnek: egy vagy több szálasak. Az egy szálas előkék merevebbek, és nem alkalmasak pergetésre, viszont jók a kis hallal való horgászatra. Ilyen előkének az Alasticum nevű huzalt ajánlják, bár a közönséges gitárhúr is megteszi. Több szálas előkét használ a csukázók többsége. Két változata van – a vékony, hét szálból sodrott, és a sokkal több (Alasticum vagy PDQ típusú) szálból készült. Kétségtelen előnyük, hogy sokkal kevésbé törnek, nem okoznak gondot a horog végigcsúsztatásakor, és sokkal könnyebben köthetők kézzel is.A kevlár és acél előkék képviselik a csukázó előkék legújabb változatát. Fő előnyük, hogy szinte akármilyen csomót lehet kötni rájuk.
A csomót pillanatragasztóval is meg lehet erősíteni, bár az új előkék e nélkül sem okoznak gondot. Ezek az előkék csak nagyon hosszú használat után törnek meg egy kicsit.
Két előke
Az élő vagy élettelen kishallal való horgászatnál előfordul, hogy dobáskor a csali hármashorga beleakad a főzsinórba. A csuka kapáskor elharapja a zsinórt, és szájában a horoggal elúszik. Ezt elkerülendő sok csukázó két előkét használ. A hármashorgokat tartó végelőke szolgál közvetlenül a csali felerősítésére. A fő (közbenső) előkét a főzsinór és a végelőke közé szerelik, felül közönséges, alul karabineres forgó kapoccsal. Azt hihetnénk, ho y egyetlen hosszú acél lőke ugyanilyen jó lenne, de nem így van, mert az is képes a főzsinór köré tekeredni. A közbenső előke fő feladata, hogy megakadályozza a szerelék szétharapását. Ezt a feladatot maradéktalanul betölti, ezért a kapitális példányokra vadászó horgászok kivétel nélkül használják is. A végelőke hossza a hármashorgokkal 30 cm, a közbensőé 30-45 cm. A forgó kapcsok felkötése – ha PDQ típusú előkét használsz, nincs szükség szorító hüvelyekre. Ez az anyag annyira rugalmas, hogy elég, ha a forgó kapocs fülén áthúzott néhány centis darabból csomót kötsz. A kevlár még kevesebb gondot okoz, elég clinch csomóval megkötni. A közbenső előke alsó végéhez kötjük a karabineres forgó kapcsot.
A csukázáshoz hármashorgot használunk, rendszerint elégségesek a 6-10-es horgok. Egyes horgászok jobban kedvelik a szakáll nélküli horgot, amelyet sokkal könnyebb kivenni a hal torkából, ha mélyen lenyeli. Van azonban az éremnek egy másik oldala is: a szakáll nélküli hármashorog véletlenül komoly sérülést okozhat a csukának, ha fárasztás közben elmozdul a nyelőcsövében, és azt új és új helyeken sebzi meg.
Mindent összevetve a szakállas horgok nagyobb kárt tehetnek a halban. A legjobb megoldás a mikroszakállas hármashorog, amely mindkét típus előnyeit egyesíti: nem okoz komoly sérüléseket, és könnyű kivenni a hal szájából. Ha nem sikerül készen ilyen hármashorgot vásárolnod, egy közönséges hármashorog mindhárom hegyén lapítsd le a szakállat egy kis laposfogóval.
A csukázó acél előke készítésének kellékei: a hétszálas acélsodrony (1) élettelen kishallal való horgászatra és pergetésre alkalmas, szorító hüvelyek (2), forgó kapcsok (3), a lapos fogó (4) nem rongálja meg az egyes elemeket.
A szakállas horgot nehéz kiszabadítani, különösen,ha a csuka mélyen lenyelte.
Érdemes fogóval összenyomni a hármashorog szakállait.
A végszerelék
Rendszerint két, egymástól megfelelő távolságra lévő hármashorgot szokás felszerelni. Ez a leggyakrabban alkalmazott szerelék. Egyes csukázók saját konstrukciójú, a csuka számára biztonságosabb szerelékeket is használnak. Az egyik változatban a hármashorgot a kishal farkához egészen közel szúrják be. Mivel a csuka a fejétől nyeli le a kishalat, nem áll fenn annak a veszélye, hogy nagyon mélyen lenyeli. Egy másik szereléken az abszolút minimumot, vagyis egy darab szimpla horgot használnak.
Szerelék döglött kishalhoz hármashoroggal és a csalihal farktövénél beszúrt egyes horoggal.
Az ekkora halakat a csukák egyben nyelik le, ezért minél kevesebb hegye van a horgoknak, annál könnyebb azután kivenni a hal szájából.
A két hármashorogból álló szerelékek használata sokkal kényelmesebb, ha a felső horog csúsztatható. Ha az előke PDQ huzalból vagy kevlárból készült, a horog csúsztatása nem töri meg az előkét. Ha olyan szereléket akarsz készíteni, amelyen a felső hármashorog elcsúsztatható, először szereld fel a felső hármashorgot. Fűzd át az előkét a horgon, majd tekerd néhányszor a horog szára köré. (Nyugat-Európában népszerűek az ún. Ryder hármashorgok, amelyeknek az alapjuknál egy külön fülük van. Ez nagyon megkönnyíti a szerelék használatát, mert megakadályozza, hogy az előke letekeredjen a horogról.) Húzd fel a felső horgot az előkén, majd az előke végére kösd fel az alsó hármashorgot (ha kevlár előkéd van, használj clinch csomót). Ezután már csak a csali méretéhez kell igazítani a hármashorgok távolságát.
A döglött kishal (pl. a hering) feltűzésének két módja. A felső hal vízközti horgászásra való úszós szerelékkel. A felső hármashorog a hal hátába van szúrva, az alsó pedig az oldalába a kopoltyúfedő mögött. Az alsó hal fenekező horgászásra való, s mindkét hármashorgot a csalihal oldalába szúrták bele.
A Ryder hármashorgoknak még egy nagy előnyük van a hagyományos hármashorgokkal szemben. Ha a felső hármashorgot fixen kötötted fel, és bevágás után beszorul a csuka szájában a csontok közé, az alsó horognak nem veszed hasznát. Nem húzza be még egy újabb energikus bevágás sem, és amikor a csuka kitátja a száját, mindkét horog könnyen kiesik. A Ryder hármashorog bevágás után elcsúszhat, ezért ha a hal szájának kemény részébe talál, lehetővé teszi, hogy az alsó horog elmozduljon egészen addig, amíg be nem vágódik a puha szövetekbe. Ez azért lehetséges, mert az első horgon átcsúszó előke magával húzza.
Kísérletek
A leírt szereléket alapszereléknek tekinthetjük, de a kapitális példányok vadásza nem is lenne ízig-vérig horgász, ha nem találna ki egyéni megoldásokat. Az egyik ilyen ötlet egy kisebb (p1. 6-os) egyes horog hozzáforrasztása egy nagyobb (p1. 2-es vagy 4-es) füles egyes horoghoz úgy, hogy hegyeik egy síkban legyenek. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ez a kétágú horog csaknem mindig a hal szájának sarkába akad be. A horgot érszorító (sebész) csipesszel könnyű kiszabadítani is. Függetlenül attól, hogy milyen szereléket használsz, gondolj a csuka biztonságára a horog kiszabadítása közben. Soha ne tedd a halat érdes felületre – ha lehet, használj erre a célra szolgáló gyékényt, amelyet előbb nedvesíts be. A megfigyelések szerint a csukák a fejnél kezdve nyelik le áldozatukat. Igyekezz a hármashorgokat a csalihal farkához minél közelebb tenni. Ezzel megelőzöd, hogy a csuka túl mélyen nyelje le, és kevesebb gondod lesz zsákmányod horogról való levételével is.
Az acél előkés szerelékek tárolása rengeteg bosszúságot okozhat, hacsak nem használsz erre a célra parafa tartót.
1 Hozzászólás
Meglepő eredményeket lehet elérni más fajta csalihalak használatával. Például egyik évben koival összeívott kárászokat kaptunk csalinak, Narancssárgák, pirosak és mindenféle színű “kárászaink” voltak. A siker nem maradt el, nagyon sok halat fogtunk vele. Talán mindenhol ismerik, amikor a pali bemegy a Díszhalboltba és kér 10 darab vitorláshalat..Ez olyan városi legenda szerintem, mert a kényes vitorlás hal biztos nem bírja ki a hideg vízet. Viszont makrélával már próbáltam csukázni, meglepően jól vizsgázott és a süllőket sem hagyta hidegen, gondolom a magas olaj tartalom az oka, ami távcsaliként hat. Érdemes mindenféle dolgot kipróbálni, ne csak a megszokott kárászhoz ragaszkodjunk. Ha éhes a csuka akkor mindennek neki megy…
Bejegyezve 2009.november.7. at 11:11
Szólj hozzá!