A kormány benyújtja az Európai Bizottsághoz a „Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) II. ütem megvalósítása” című nagyprojekt támogatási kérelmét. Pozitív döntés esetén közel 8 milliárd forint juthat a kiemelt fontosságú balatoni régió fejlesztésére. A beruházásának eredményeképp jelentősen csökken a Balaton tápanyagterhelése, javul a tó vízminősége, biztosított lesz a kiemelkedő természetvédelmi jelentőséggel bíró Kis-Balaton ökológiai vízigénye, és árvízvédelmi szempontból is biztonságosabbá válik a térség.A tervek szerint a Kis-Balaton vízállása a Zala folyó természetes vízszintingadozásától függ majd, javítva ezzel a környezeti feltételeket a vizes élőhelyeket kedvelő élőlények számára. Ennek biztosítására egy rugalmas vízkormányzási rendszert alakítanak ki, amely segítségével biztosítani lehet, hogy a tóba mindig a tápanyaggal legkevésbé terhelt víz jusson, ezzel javítható és megvédhető lesz a Balaton vízminősége.
A Kis-Balaton ökológiai vízigényének biztosítását segíti majd a korszerűsített monitoring-rendszer. A tervben két hallépcső is szerepel, amelyek lehetővé teszik, hogy a vonuló halak az ívási időszakban a vízállástól függetlenül feljussanak a Balatonból a Kis-Balatonba, majd onnan az alsó Zala-völgybe. Várhatóan több mint 2,2 km hosszú töltést magasítanak meg, és közel 7 km új töltés épül. Több mint 15 km csatorna rehabilitációját fogják elvégezni, és 7 km új csatornát is építenek. 20 új műtárgyat létesítenek, és felújítanak 21 már meglévőt is. A rendkívül gazdag állat- és növényvilág megóvásának érdekében az Ingói berek kikerül a víz fő áramlási irányából, így a természetes vízjárást követő vízszint kedvezően fog hatni az ott kialakult élővilágra.
A Zalavári belvízöblözetben élőhely-rekonstrukcióra is sor kerül, a Zimányi- és Vörsi-berek bevonásával pedig létrejön egy új víztározó, ahol időszakos vízborítottságú, ártér jellegű élőhelyek alakulhatnak ki. A célok teljesülésével növekedhet a térség idegenforgalma és ezáltal versenyképessége is. A terület ökológiai állapotának javulásával növekedhet a biodiverzitás, az állat- és növényvilág egyedszáma. Új élőhelyek alakulhatnak ki, fejlődhet a települések környezete is, amelynek komoly népességmegtartó hatása van.
A Kis-Balaton természetes vízszűrő funkciójának korábbi megszüntetésének eredményeképp, valamint annak hatására, hogy a Zala vizében feldúsult a tápanyag, a Balatonban olyan mértékben elszaporodtak az algák, hogy az 1980-as évek elejére a tó kritikus állapotba került. A Balaton érdekében elhatározták a tápanyag-terhelés csökkentését, és döntöttek a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer kiépítéséről is, amelynek a feladata a Balatonba érkező víz előszűrése volt egy átfolyásos tározó-rendszer segítségével (Hídvégi tó, Fenéki tó). A tározók 1985-ben elkezdtek üzemelni, és ideiglenesen, kísérleti jelleggel elárasztottak egy 16 négyzetkilométernyi területet is, ez lett az Ingói-berek. A beavatkozások eredményesnek bizonyultak, a tó vízminősége javult. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer I. ütemében egy átfolyásos rendszerű tározó épült ki a 1980-as évektől kezdődően, amelyben a víz útját terelőtöltések határozzák meg. Megépült a Hídvégi-tó, a Zala völgyét lezáró Völgyelzárás, valamint az Alsó-tározó északi és nyugati határát lezáró Déli vízzárótöltés és Zalavári határolótöltés.
A szakemberek számára hamar világossá vált, hogy a vízvédelmi rendszert tovább kell fejleszteni, mégpedig oly módon, hogy a vízminőség-védelem mellett a természetvédelmi szempontok is előtérbe kerüljenek. Ennek megvalósítására dolgozták ki a Környezet és Energia Operatív Program keretében a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. üteme nevet viselő uniós projektet. A beruházás 6,57 milliárd forint uniós és 1,16 milliárd forint hazai társfinanszírozással valósulhat meg A kivitelezés várhatóan a jövő nyáron kezdődhet és 2013. tavaszára fejeződhet be.
Forrás: http://www.ktm.hu/index.php?pid=1&sid=1&hid=2471
Szólj hozzá!