Archiv bejegyzések 2010.január

Az utolsó murai simatok?

Bejegyezte horgász Ekkor 2010.január.31

Naponta állítólag 50 faj hal ki a Földön az emberi közre működésnek köszönhetően. Ez egy hihetetlen szám, de valószínűleg van igazság mögötte. Hát a sima tok barátunk sem egy sűrűn elforduló horgászhal, de néha hallok híreket , hogy pergetés közben a Murában egyet-egyet megakasztanak. Kiugrálós mutatványaival azonban általában kereket szokott oldani a meglepett horgász horgáról.

Mi sem meglepő, hogy a Murán és a Dráván is dívik az orvhalászat. Vannak engedéllyel rendelkező kisszerszámos halászok is, de ők vannak kevesebben.

Katt ide a folytatásért! »

Iszaptalanítják a Tüskei horgásztavat

Bejegyezte horgász Ekkor 2010.január.28

Dombóvár | Tavasszal elkezdődhet a Tüskei horgásztó iszaptalanítása, aminek anyagi terheit a város önkormányzata, a tó tulajdonosa viseli.

Ebben megállapodott a Dombóvári Városi Horgász Egyesület és az önkormányzat – mondta Tusnovics Jenő, az egyesület elnöke. A civil szervezet éves közgyűlésén a dombóvári művelődési házban tájékoztatta a tagokat arról is, hogy a városnak februárban kell megkötnie a biológiai iszaptalanításról szóló szerződést a céggel, amely a munkát elvállalta. Három évig kell kezelni a tavat, évi hét-kilenc alkalommal. Tavasszal munkába áll a két oxigéndúsító berendezés is, amelyet a múlt évben vásároltak. A tavalyi év sikeresnek mondható, mintegy 315 mázsa halat telepítettek a tóba, amelyből 863 egyesületi tag 257,5 mázsát ki is fogott. Így az éves horgászonkénti átlag meghaladja a 45 kilót. Az idei tervekkel kapcsolatban az elnök kiemelte, szeretnék a csónak-kikötő felújítását, valamint a közösségi ház kialakítását befejezni.

Forrás: http://www.teol.hu/tolna/kozelet/iszaptalanitjak-a-tuskei-horgasztavat-283504

Bojlizás észszerűen I. rész

Bejegyezte horgász Ekkor 2010.január.27

Kedves Halmánia Olvasók!

Ezúton szeretném bejelenteni, hogy ezennel elindítom a „Bojlizás ésszerűen …” cikksorozatomat.

Megpróbálok minden olyan dolgot felfedni, amit csak lehet a bojlizás szempontjából, melyben szerkesztőtársaim is segíteni fognak. Az alapoktól kezdem és minden témára kitérünk társaimmal, amire csak lehet. Tudom, hogy nagy fába vágom a fejszémet, s egyeseknek bökni fogja a szemét, de amire kitavaszodik és érdemben fel kell használni a tudást a vízparton, addigra reméljük mindenkinek lesz annyi rálátása a bojlizásra, amire azt mondja: „Hiszen ez nem is olyan nehéz csak kábítottak eddig …”

Katt ide a folytatásért! »

Az első csukám története-Pályázat

Bejegyezte horgász Ekkor 2010.január.26

Hosszú kihagyás után a 2006-os év folyamán kezdtem el újra a horgászattal foglalkozni. Mivel gyerekkoromban is a finom szerelékes horgászatot kedveltem igazán, ezért elsőként két feeder, majd az idei évben egy match botot szereztem be. Ezeknek a használatát kisebb – nagyobb bukkanókkal el is sajátítottam. És ami a legfontosabb a feleségemet és a fiamat is sikerült megfertőzni a horgászszenvedélyemmel, mindez odáig vezetett, hogy az idei évtől ők is engedéllyel rendelkező horgászokká váltak.

Na de mi köze ennek az első csukámhoz? Tavaly ősszel kölcsön felszereléssel sikerült belekóstolnom a pergető horgászat örömeibe egy balatoni kikötőben, ami három alkalommal hét gyönyörű balint jelentett. Ebből egyenesen következett, hogy karácsonyra egy pergető botot kértem a családtól. A szükséges kiegészítőket pedig az idei év során szereztem be. A balatoni mólókról eddig nem nagy siker kísérte a próbálkozásaimat. Azonban július első hétvégéjét Tahitótfaluban töltöttük a Duna mellett (a Visegrádi Palotajátékokhoz itt volt legközelebb elfogadható árú szállás) és én bizony elvittem a pergető felszerelésemet is. Pénteken délután meg is vettem aznapra és másnapra a jegyet, bár többen mondták, hogy minek, ha a halat úgy is visszaengedem, de szerintem ez így tisztességes.

Katt ide a folytatásért! »

A Nagy testvér figyel…

Bejegyezte horgász Ekkor 2010.január.25

Egy nem mindennapi dolgot szeretnék nektek elmesélni, aztán mindenki vonja le a maga következtetését. Konkrét neveket nem írunk, nehogy személyiségi jogokat sértsünk, másban ez fel sem merült… Mi is járunk fórumokra, be be szólogatunk úgymint más kérdezősködünk gyakoroljuk a szólás szabadságát. Sőt van aki mást sem csinál egész nap, mint az Isten adta jogaival törölget és be-beszólogat, a topic témáját már nem is érintve,  Ő a híres Háztartási Nokedli Úr ! Nevét onnét kapta hogy Eldorádó fórumában a bojli receptek  topicban egyes kispénzű emberek próbáltak információhoz jutni mivel lehetne olcsóbban kivitelezni a bojlit.

Katt ide a folytatásért! »

Szép a vidra, de a halunkat eszi

Bejegyezte horgász Ekkor 2010.január.24

Ma már 80–100 vidra él a fehér-tói halgazdaság területén, de elterjedt a Tiszán, tavakon is. A horgászok mérgelődnek: az összeadott pénzükből vett és betelepített halra nemcsak ők járnak rá, hanem a fokozottan védett ragadozó is – amely ráadásul olykor kedvtelésből fog halat. Éppúgy, ahogyan ők. Nagyon jó a sajtója a vidrának Fekete István híres regénye óta. Ezt a szép képet igen erőteljes ecsetvonásokkal festenék át a horgászok az utóbbi évtized tapasztalatai alapján. Láda Gáspár, a horgászegyesületek megyei szövetségének ügyvezető elnöke azt mondja, az egyébként tényleg gyönyörű vidra jelenléte, terjedése élénken foglalkoztatja a több ezer fős horgásztársadalmat. És több, tavat kezelő egyesületnél panaszkodtak amiatt, hogy amióta megjelent náluk a vidra, áll a bál.

Katt ide a folytatásért! »

Jó helyre megy a busa

Bejegyezte horgász Ekkor 2010.január.24

Átok a Balatonban, a rászorulóknak öröm, hogy busa van a tóban. A horgászok menekülnek tőle, utóbbiak kapnak utána.

Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton komoly természeti értékeket képvisel. A tóra jellemző őshonos élőlény- állomány megőrzése, a korábban a tóban jellemző fajösszetétel visszaállítása elsődleges természetvédelmi cél, ezért a balatoni halállomány betelepített fajainak (busa, amur, angolna) célzott, szelektív módszerekkel történő lehalászása igen fontos természetvédelmi feladat.

Ezt tűzte a zászlajára a tavalyi év közepén alakult Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit (BHN) Zrt. A nonprofit cég feladata a Balaton élővilágának és biológiai egyensúlyának megőrzése, a sporthorgászat és horgászturizmus feltételeinek megteremtése.

Katt ide a folytatásért! »

Az idén nem gyérítik a kormoránt a Tiszán

Bejegyezte horgász Ekkor 2010.január.24

A szakhatósági engedélyek birtokában sem folytatódhat az idén az elmúlt évben a Közép-Tisza vidéken Magyarországon elsőként elindított kormorángyérítési program, mivel az érintett vadásztársaságok fellebbezést nyújtottak be ellene. Csoma Gábor az akció kezdeményezője, a közel 4 ezer hektárnyi vízterületen gazdálkodó, éves nettó 100 millió forint árbevétellel rendelkező szajoli székhelyű Halász Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: szükség van a folyó kormorán állományának szabályozására.

Bár védett madarakról van szó, a kárókatonák a Tisza középső szakaszán az elmúlt években-évtizedekben annyira elszaporodtak, hogy fő táplálékuk, a halak elfogyasztásával komoly gazdasági károkat okoznak. Az ország öt legnagyobb halászati hasznosítójának egyikeként számon tartott vállalkozás kezelésébe tartozó Kisköre és Csongrád közötti 146 folyamkilométeren például a becslések alapján 5-8 ezer kárókatona él kolóniákban.

Katt ide a folytatásért! »

Győri Előre: telepítés után újabb telepítés

Bejegyezte horgász Ekkor 2010.január.24

Száztíz mázsa pontyot tett vizeibe nemrégiben a Győri Előre: tavasszal hasonló mennyiségű halat telepít a folyókba. Vélhetően idén is folytatják a kormoránok gyérítését. A Győri Előre Halászati Szövetkezet decemberben 110 mázsa kétnyaras pontyot telepített vizeibe: mindezt önerőből, pályázati forrás nélkül.

˝Összes vizünkre jutott, az Öreg-Dunára, Mosoni-Dunára, Rábára és a Rábcára is˝ – mondta Szilágyi Gábor ügyvezető elnök.

˝A szigetközi ágrendszer felső részébe most kevesebb került, több ok miatt. Egyrészt már tudtuk, hogy tavasszal pályázati lehetőségünk lesz az itteni telepítésre, másrészt pedig az alacsony vízállás miatt nem szerettünk volna élelmet adni a kárókatonáknak. Úgy tervezzük, a felső-szigetközi részen tavasszal kompenzáljuk ezen elmaradásunkat. Akkor egyébként majd a mostanihoz hasonló nagyságrendben telepítünk vizeinkbe˝ – tette hozzá.

Az elnök hozzátette: a hatóságok visszajelzése alapján idén is kapnak engedélyt a kárókatonák gyérítésére. ˝Úgy tudjuk, az optimális időben is lehetőségünk lesz fészekriasztásra és gyérítésre.˝ Szilágyi Gábor hozzátette: vizeiken továbbra is sűrű és szigorú ellenőrzésekre számíthatnak a horgászok, kisszerszámos halászok. A Győri Előre Horgász Egyesületének létszáma is bővült, most már 250 tagot számlálnak.

Forrás: http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/gyori_elore_telepites_utan_ujabb_telepites/2137214/

Figyelemreméltó építészek a sügérek

Bejegyezte horgász Ekkor 2010.január.24

A vörös csíkos sügérről ismeretes, hogy a Mexikói-öböl, és az amerikai partok délkeleti részén a homokban különféle struktúrákat alakít ki, ám a kutatóknak mostanáig nem is volt tudomásuk arról, mennyire tehetséges és leleményes.

A csíkos sügérek komplex üregeket ásnak ki és tartanak karban, a folyamat során eltávolítják a homokot a tengerfenékről, és feltárják a kőzetet. A halak a jelek szerint a sík tengerfeneket háromdimenziós mátrixszá alakítják, az újonnan lemeztelenített kőzetek támogatják meg az „építményt”, valamint a korallok és szivacsok növekedését – fedezték fel a kutatók. Az egész elrendezés menedéket nyújt az apró, langusztáknak és egyéb halfajoknak, beleértve a sügérek vacsoráját.

“A halak által kialakított régió vonzza a társakat, és az olyan hasznos fajokat, mint a tisztogató rákok, melyek az ott élő halakról leszedik a parazitákat és ételmaradékokat, emellett számtalan zsákmányfajt is a sügérek számára” – mondja Felicia C. Coleman, amerikai kutató. “Így nem meglepőt, hogy a halak figyelemreméltóan nem vándorló életmódot folytatnak. Minek indulna máshová, ha elég okos ahhoz, hogy lehetővé tegye, mindenki eljöjjön hozzá?”

A vizsgálat eredményei a The Open Fish Science Journal szaklapban jelentek meg.

Susan Williams professzor szerint, egy sor vizsgálattal kiderítették, hogy a halak nemcsak lyukakat ásnak, hanem karban is tartják őket úgy, hogy az üledéket középről szájukban a perifériás területre viszik, a sziklákat pedig farokuszonyaikkal takarítják le.

Az eredmények igen hasznosak annak kimutatásában, mennyire fontos a vörös csíkossügér az egymással szorosan összefüggő ökoszisztéma részeként. “Tengerfenéki társai között olyan kereskedelmi szempontból értékes fajok vannak, mint a Rhomboplites aurorubens sügérfaj, a fűrészes sügér és a languszta” – mondja Williams. “Amennyiben a sügéreket túlzottan halásszák, a tőlük függő fajok valószínűleg megérzik”.

Forrás: http://www.hirado.hu/Hirek/2010/01/21/12/Figyelemremelto_epiteszek_a_sugerek.aspx