A téli hideg nem jelent akadályt a vérbeli horgász számára. Míg mások fázósan igyekeznek haza, addig a horgász munka után vagy helyett gondosan előkészíti a szerelését, beöltözik, és irány valamelyik jég borította horgászvíz.
Külön műfaj a lékhorgászat, legalábbis egy kis állóképesség, hidegtűrés kell hozzá. A lékhorgász képes órákon át a jégen zsibbasztani a bokáját, dermeszteni az ujjait, és e tevékenysége közben az univerzumból egy pont érdekli. Ott elöl, két-három méterre egy folt a jégen, amiből kiáll az a piros kis bóbita. A lék sötét vizéből az úszó kikandikáló antennája. Alámerülésével az jelzi, ha a csalira kap a hal. Ez a horgász adrenalinforrása, a szervezete erre van stimulálva. Ha az úszó hirtelen elmerül, forróság önti el a horgász testét, felmelegszik kéz és láb, még egy nyolcvanéves, ledermedt spori is megvilágosodik arra az időre, míg kiveszi a jég alól a halat.
Ezért a pillanatért horgász a horgász.
A megyében számos lehetőség van ennek átélésére. Rámerészkedtek az emberek a jégre, a hét közepén ragyogó napsütés szikrázott a zalaszentmihályi horgásztón is.
- Zalaegerszegről járunk ki horgászni. Korábban Pölöskén volt részjegyem, de átpártoltam ide a szentmihályi tóra, mert a fiam is ide jár. Csukára, süllőre horgászunk, ilyenkor télen ragadozó halak fogására van nagyobb esély – mondja Dinnyés Péter, aki ugyancsak Péter nevű fiával őrizte reggel óta a botot és a reményt.
Az utóbbit ezúttal hiába, mint a két horgász elmondta, még kapás sem volt reggeltől fogva. Ez is velejárója a horgászatnak, néha a hal dönt.
- Azért járunk ide, mert ez a megyében az egyik legjobban telepített víz – mondja ifjabb Dinnyés Péter. – Amur, ponty, csuka, süllő is található benne, tavaly 14 millió forintot fordított haltelepítésre a horgászegyesület – közölte, érzékeltetve, hogy a jó horgászvízért tenni is kell.
Dinnyés Péterék, apa és fia rendszeres téli horgászok Zalaszentmihályon – Fotó: Ohr Tibor
- Én már karácsony előtt megfogtam a csukát, az ünnepi asztalra, a fiam pedig újév napján kapta horogra a süllőt, bent a vízen, stégről. Eddig egy tíz kilogrammos amur volt a legnagyobb fogásom – említi édesapja, s azt is elárulta, a fia fertőzte meg a horgászszenvedéllyel. Így mióta nyugdíjba vonult a Colas útépítő cég vállalkozási főmérnöki beosztásából, felesleges is kérdezni, mivel tölti a legtöbb szabadidejét.
A szerelések egy szánkón, mellette jókora gurtnitekercs, ha beleszakadna valaki a vízbe, legyen mivel menteni. Aztán, mint közösen megállapítottuk, erre nem kerülhet sor, lehetett vagy tíz centi vastag a jég. A két horgász kiemeli a vízből a horgokat, megszemlélni a feltűzött csalihalat, elég elevenek-e még. Aztán meglepetésünkre besprézték a csalit.
- A horgászboltban árulják. Szagolja csak meg, büdös, de állítólag vonzza a ragadozókat – világosított fel a fiatalabb horgász a sportágban megjelenő számtalan trükk, eszköz egyikéről.
Nem messze tőlük egy másik horgász is süllőre eresztette a lékekbe kishallal felcsalizott horgait. Ő is megerősítette, egy mozdítás sem volt délutánig.
- Másfél hónapja nem voltam már kinn, alig vártam, hogy jöhessek. Tavaly összesen százharmincszor horgásztam, és kétszázötven kiló halat fogtam – mondta el nem mindennapi horgászeredményéről a nyugdíjas Karvalics Ferenc.
A tó közepén is túl, vagy kétszáz méterre tőlünk is egy ember apró sziluettje rajzolódik ki a jégen. Mint a partközeliek mondják, olyan messze még nem ment be senki. Így mi is oda indulunk. Néhol döng a jég, de szilárd.
- Elég erős már, de eddig nem mertek még bejönni mások. Itt lakom a parttól százötven méterre, Zalaegerszegről költöztem ki Zalaszentmihályra, jobb nekem itt – mondja bemutatkozás után Göncz István, aki, mint közölte, már 38 éve horgászik. – Tegnap jöttem ki először a jégre, fúrtam egy lyukat, megnézni, milyen vastag. Megfigyeltem, hogy sokkal nagyobb az esély a fogásra, ha már karácsony előtt befagy a tó, és korán rá lehet menni a jégre. Most sajnos későn fagyott be, kevés lesz a fogás. Kijövök, mert szeretek itt lenni. Ha fúj a szél, hátat fordítok neki a székemmel. Egy csöppet sem unalmas. Az ember jön-megy a jégen, tisztítgatja a léket, be ne fagyjon a zsinór körül. Ha egy kicsit körülveszi a jég a zsinórt, és kap a hal, azonnal észreveszi a jég fogását, és elengedi a csalit – magyarázza, s egy teaszűrővel körültisztítgatja a vizet az úszó körül.
Göncz István szereti a jégen a kényelmet, ha nincs, akkor is élvezi ezt a fílinget – Fotó: Ohr Tibor
Délután három óra tájban egyre többen tűntek fel a jégen, hét végére valószínűleg tele lesz horgásszal a jégpáncél. Hasonló kép fogadott bennünket a szomszédos pötrétei tavon, amelyet kettészel a faluból levezető út egy kisebb és egy nagyobb tórészre. A nád szélén már öt-hat autó állt, a fele osztrák rendszámú. Egy lakóautóval úgy tűnik, nemcsak néhány órára álltak le, mert a műholdas tv-antennát is felszerelték a tetejére. Nekiindulunk hosszában a jégnek, itt is, ott is kérdezzük, volt-e fogás? Sehol. Jó négyszáz méter után, a vízből-jégből kísértetiesen kiálló fatörzsek, ágak között három férfit találunk egy tisztáson. Társukra mutatnak, ő fogta a 2,5 kilós süllőt. Ez a Balatonon már fogasnak számít.
Az eredményes horgász dr. Zoltán Ferenc, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője, s mutatja is büszkén a nemes halat.
- Vasárnap is itt voltunk, de még nem lehetett bejönni a jégre. Rendszeresen ide járunk, ősszel csónakból süllőzünk. Nemcsak ez volt ma az egyetlen fogás, a túlsó oldalon kisebb csukákat is fogtam, de visszaeresztettem. Nem olyan finom a húsa, mint a süllőé. Miért jövünk több mint kétszáz kilométerre horgászni Budapestről? Próbáltam máshol is, de szerintem a pötrétei tó a legjobb horgászhely az országban – válaszolta dr. Zoltán Ferenc.
Dr. Zoltán Ferenc ezúttal szerencsés ,volt a két és fél kilós süllôvel – Fotó: Ohr Tibor
- Nem mindenki szeret léken horgászni, tapasztalatom szerint 20-30 százalékuk próbálkozik ezzel a lehetőséggel rendszeresen – mondja Valentini Tibor, a Horgászegyesületek Zala Megyei Szövetségének ügyvezető elnöke. – Ilyenkor télen elsősorban csukázni szoktak lékről, és süllőzni, ezek a ragadozók nem vermelnek el télen. A tőzegbánya tavak e szempontból a legnépszerűbbek a megyében, mert azokat céltudatosan ragadozókkal is telepítik. A bányatavakon, víztározókon is érdemes próbálkozni, a kanizsai Csónakázó-tavon nem szabad, de az egerszegi Gébárti-tó kijelölt helyein igen. A ságodi ágon a fahídtól a Ságodi-patakig, az andráshidai ágban pedig a kemping kerítésének vonalától az ág végéig engedélyezett a lékhorgászat – közölte Valentini Tibor.
Forás: Zalai Hírlap
1 Hozzászólás
Csak nem te vagy a “Yoci” személyesen? Itt is zalai cikk átvétel…
Bejegyezve 2010.február.3. at 12:28
Szólj hozzá!
Lépj be vagy regisztrálj itt ha hozzá akarsz szólni!