A Rába folyó felső szakasza 2006 óta nemzetközi jelentőségű vizes élőhely. Számos ritka és védett növény- és állatfaj él a folyóban és a hozzá tartozó ártéri területeken.
Február másodika a vizes élőhelyek világnapja, 1971-ben ezen a napon írták alá a vizes élőhelyek megőrzésére irányu- ló, ramsari egyezményt. Magyarország 1979. augusztus 11-én csatlakozott az egyezményhez. A Rába és kapcsolódó ártéri, összesen 10961 hektáros területe az osztrák határtól Sárvárig nemzetközi jelentőségű vizes élőhely 2006 óta.
Márkus Ferenctől, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság vezetőjétől megtudtuk, az évtized folyójában 53 halfaj él, a márna, a paduc, a domolykó, a dévérkeszeg, a ponty, a balin, a süllő, a csuka és a harcsa a legjellemzőbb. A Rába halkészlete a tájidegen fajoktól leginkább mentes folyóvíz hazánkban. Olyan veszélyeztetett fajok is előfordulnak a Rábában, mint a dunai ingola, a petényi márna vagy a védett csík halak.
Az igazgató hozzátette, a szabadon mozgó víz a Rábán korlátozás nélkül zátonyokat, szigeteket épít, és ezeken 20-40 billegető cankó és kis lile költ. Nyáron a karcsú hegyi billegetők, télen az Alpokból leereszkedő vízirigók is előfordulnak a Rábán. A parti füzesek ritka madara a függőcinege, amely papucsforma fészket készít a nyárfák és a füzek repülő virágképleteiből. A folyó mosta partfalakban parti fecskék telepei alakulnak, és ugyanitt költ a jégmadár is. Az ártéri erdőkhöz, nagyobb holtágakhoz kötődik a réti sas, melynek zsákmánya a Rábán nagy számban előforduló tőkés réce. A holt- ágakkal szabdalt területek élőhelyet biztosítanak a barna kánya, fekete gólya, szürke gém és a bakcsó számára is. A Rábára az elmúlt évtizedben vissza- tértek a családi kötelékben élő növényevő hódok, és több helyen előfordul a védett vidra is.
A Rába folyó hazánk legizgalmasabb vadvízi evezős területe. A felkészült vezetővel, biztonsági eszközökkel ellátott kenusoknak kikapcsolódást és sok élményt nyújt egy-egy folyószakasz bejárása. Kitűnő kikötő- és pihenőhelyek várják a túrázókat például Rábagyarmaton és Csörötneken.
A Rábát és az ártéri területeit több veszély is fenyegeti. Az egyik az évek óta tartó habzás. A mederből történő kavicskotrás és a kavicsbányászat is súlyos probléma. A kavics a felső szakaszok szabályozása miatt nem képződik újra. A kitermelt kavics azonban hiányzik a folyó rendszeréből és a feltöltött síkok altalajából. A folyóvizek tisztításában a kavicsfelületek bevonatainak óriási a jelentősége. A folyóba szórt hulladék, a gyárak, az üzemek, a nem jól tervezett és működő szennyvíztisztítók felelőtlen kibocsátásai, az árterek feltöltése és felszámolása, a folyót kísérő galériaerdők tarvágása szintén komoly gond.
Tegnap délután az őriszentpéteri Harmatfű Természetvédelmi Oktatóközpontban az őrségi iskolások alkotásaiból nyílt kiállítás.
Forrás: http://vasnepe.hu/orseg/20100203_az_evtized_folyojaban
