A Rába folyó felső szakasza 2006 óta nemzetközi jelentőségű vizes élőhely. Számos ritka és védett növény- és állatfaj él a folyóban és a hozzá tartozó ártéri területeken.
Február másodika a vizes élőhelyek világnapja, 1971-ben ezen a napon írták alá a vizes élőhelyek megőrzésére irányu- ló, ramsari egyezményt. Magyarország 1979. augusztus 11-én csatlakozott az egyezményhez. A Rába és kapcsolódó ártéri, összesen 10961 hektáros területe az osztrák határtól Sárvárig nemzetközi jelentőségű vizes élőhely 2006 óta.
Egy nem mindennapi dolgot szeretnék nektek elmesélni, aztán mindenki vonja le a maga következtetését. Konkrét neveket nem írunk, nehogy személyiségi jogokat sértsünk, másban ez fel sem merült… Mi is járunk fórumokra, be be szólogatunk úgymint más kérdezősködünk gyakoroljuk a szólás szabadságát. Sőt van aki mást sem csinál egész nap, mint az Isten adta jogaival törölget és be-beszólogat, a topic témáját már nem is érintve, Ő a híres Háztartási Nokedli Úr ! Nevét onnét kapta hogy Eldorádó fórumában a bojli receptek topicban egyes kispénzű emberek próbáltak információhoz jutni mivel lehetne olcsóbban kivitelezni a bojlit.
Ma már 80–100 vidra él a fehér-tói halgazdaság területén, de elterjedt a Tiszán, tavakon is. A horgászok mérgelődnek: az összeadott pénzükből vett és betelepített halra nemcsak ők járnak rá, hanem a fokozottan védett ragadozó is – amely ráadásul olykor kedvtelésből fog halat. Éppúgy, ahogyan ők. Nagyon jó a sajtója a vidrának Fekete István híres regénye óta. Ezt a szép képet igen erőteljes ecsetvonásokkal festenék át a horgászok az utóbbi évtized tapasztalatai alapján. Láda Gáspár, a horgászegyesületek megyei szövetségének ügyvezető elnöke azt mondja, az egyébként tényleg gyönyörű vidra jelenléte, terjedése élénken foglalkoztatja a több ezer fős horgásztársadalmat. És több, tavat kezelő egyesületnél panaszkodtak amiatt, hogy amióta megjelent náluk a vidra, áll a bál.
Átok a Balatonban, a rászorulóknak öröm, hogy busa van a tóban. A horgászok menekülnek tőle, utóbbiak kapnak utána.
