Ma már 80–100 vidra él a fehér-tói halgazdaság területén, de elterjedt a Tiszán, tavakon is. A horgászok mérgelődnek: az összeadott pénzükből vett és betelepített halra nemcsak ők járnak rá, hanem a fokozottan védett ragadozó is – amely ráadásul olykor kedvtelésből fog halat. Éppúgy, ahogyan ők. Nagyon jó a sajtója a vidrának Fekete István híres regénye óta. Ezt a szép képet igen erőteljes ecsetvonásokkal festenék át a horgászok az utóbbi évtized tapasztalatai alapján. Láda Gáspár, a horgászegyesületek megyei szövetségének ügyvezető elnöke azt mondja, az egyébként tényleg gyönyörű vidra jelenléte, terjedése élénken foglalkoztatja a több ezer fős horgásztársadalmat. És több, tavat kezelő egyesületnél panaszkodtak amiatt, hogy amióta megjelent náluk a vidra, áll a bál.

Katt ide a folytatásért! »