Mint már ígértem, ebben a részben a pergetőorsókat szeretném kicsit kivesézni. Nem vagyok egy nagy „Májer” ebben a témában, főleg hogy nem vagyok egy nagy műszaki szaki, de azért megpróbálkozom vele. Bemutatásképp feláldoztam az egyik orsómat (egy Shimano Technium FB 2500, amit találomra vettem ki a táskámból) is, hogy minél jobban bele tudjuk ásni magunkat ebbe a témakörbe. Hát nem volt egyszerű dolgom, hiszen még életemben nem csináltam ilyet és elég béna vagyok az ilyenekhez. De hát, mindent az olvasókért! Végül, nem kis küzdelem árán sikerült összeraknom, ráadásul működik is! Komolyan mondom az izgalom (hogy össze tudom-e rakni), felért egy verseny izgalmával! Itt szeretném leszögezni, hogy nem támogat semmilyen horgászcikk kereskedés, és nem is szeretném, hiszen akkor az ő termékeit kéne ajnároznom, amit nem szeretnék, meg így megmaradhatok független, egyszerű horgász.
Pergető Mánia IV. rész
Pergető mánia III. rész
Ebben a részben igen kényes és sok vitát, kiváltó témákat szeretnék érinteni. Ez nem más, mint a halakkal való bánásmód, a rabsickodás és a környezetvédelem. Ez nem csak a pergetésnél fontos momentum, hanem bármilyen módszernél és úgy általában is. Én itt nem arról szeretnék beszélni elsősorban, hogy állszenteskedő módjára engedjünk vissza minden halat! Én is nagyon szeretem a halászlevet, sült halat, fokhagymás csukát, stb.! DE!
Először is szeretném szétválasztani az embereket! Vannak tisztességes és kezdő horgászok, akik nem biztos, hogy tudják, hogyan is érdemes tartani egy halat a vízparton, és hazafelé. A következő kategória az olyan „sporttársak”, akik fittyet hányva, drasztikusan és állatkínzó módjára bánnak a halakkal, és vannak a rabsicok, akik mindenre legyintenek, tiltott módszerekkel, törvénytelenül és gusztustalan módon rabolják vizeinket, de róluk majd később.
Pergetőmánia II. rész
A pergető „mánia” második részében a botokról szeretnék írni egy pár sort. Azért szeretném elsősorban ezzel az eszközzel kezdeni, mert a legtöbb erőhatásnak a pergetésben ezen „szerszámok” vannak kitéve. Megpróbálok általános dolgokat írni arról, hogy milyen is egy jó pergető bot, illetve különböző pergető módszerekhez milyen pálcát érdemes választani. Nem lesz könnyű dolgom, mert ez egy eléggé kényes dolog. Mindenkinek megvan a véleménye arról milyen is egy igazán jó pergető bot. Lehet, sokan majd le fognak hülyézni, mert a véleményük nem egyezik az enyéimmel. De én csak azt tudom leírni, amit tapasztalok.
Pergető mánia I. rész
Tisztelt halmánia olvasók! Abban a megtiszteltetésben van részem, hogy én szerkeszthetem a pergetéssel kapcsolatos cikkeket. Csak megjegyzem, ez volt minden álmom! Ebben a cikksorozatban szeretném mindazt az élményt átadni, ami a pergetés „mániákus” rabjává tett. Emelet persze szeretnék szólni a felszerelésekről, műcsalikról, technikákról és minden olyan dologról, ami a pergetéshez tartozik. Tudom nem lesz könnyű dolgom, de szeretem a kihívásokat! Megpróbálom egyszerűen kezdeni, hogy ezzel is segítsem kezdő társaimat. Ezért is kezdem az alapoktól és szép sorjában, jól kivesézve végig járni ezt a horgászmódszert.
Az első csukám története-Pályázat
Hosszú kihagyás után a 2006-os év folyamán kezdtem el újra a horgászattal foglalkozni. Mivel gyerekkoromban is a finom szerelékes horgászatot kedveltem igazán, ezért elsőként két feeder, majd az idei évben egy match botot szereztem be. Ezeknek a használatát kisebb – nagyobb bukkanókkal el is sajátítottam. És ami a legfontosabb a feleségemet és a fiamat is sikerült megfertőzni a horgászszenvedélyemmel, mindez odáig vezetett, hogy az idei évtől ők is engedéllyel rendelkező horgászokká váltak.
Na de mi köze ennek az első csukámhoz? Tavaly ősszel kölcsön felszereléssel sikerült belekóstolnom a pergető horgászat örömeibe egy balatoni kikötőben, ami három alkalommal hét gyönyörű balint jelentett. Ebből egyenesen következett, hogy karácsonyra egy pergető botot kértem a családtól. A szükséges kiegészítőket pedig az idei év során szereztem be. A balatoni mólókról eddig nem nagy siker kísérte a próbálkozásaimat. Azonban július első hétvégéjét Tahitótfaluban töltöttük a Duna mellett (a Visegrádi Palotajátékokhoz itt volt legközelebb elfogadható árú szállás) és én bizony elvittem a pergető felszerelésemet is. Pénteken délután meg is vettem aznapra és másnapra a jegyet, bár többen mondták, hogy minek, ha a halat úgy is visszaengedem, de szerintem ez így tisztességes.
Ponty helyett Twisterrel fogott csukám
Horgász történetek
A hétköznapi eredménytelen harcsázást követően szombaton ismét a vízparton voltam, de most egyedül. Csabi éppen a hegy levét gyűjtötte be, így nem tartott velem. Igaz előtte este egy üveg ágyas mellett vitattuk meg az élet nagy dolgait, némi sós tánglival lefolytva, amit kedvenc anyósa sütött nekünk frissiben. Áldott legyen a neve-Ámen!
Nah akkor túl is vagyunk a bevezető szövegen amit annyira nehezen hozok össze néha. Nem vagyok szakíró, sem mester horgász, mint néhányan magukról gondolják, mikor ezeket a hangzatos címeket aggatják magukra. Neves szponzorokkal a hátuk mögött könnyű a reklám. Nem irigykedem rájuk, csak már mindenki mester és szakíró és tudományos doktori címmel rendelkezik. Én csak szórakoztatni akarok, nem megmondani a tutit, megírni, hogy hogyan telnek a horgászatra szánt napjaim. Ha meg tanulni is lehet belőle, és tudok valami újat mutatni annak csak örülni tudok.
