Átok a Balatonban, a rászorulóknak öröm, hogy busa van a tóban. A horgászok menekülnek tőle, utóbbiak kapnak utána.

Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton komoly természeti értékeket képvisel. A tóra jellemző őshonos élőlény- állomány megőrzése, a korábban a tóban jellemző fajösszetétel visszaállítása elsődleges természetvédelmi cél, ezért a balatoni halállomány betelepített fajainak (busa, amur, angolna) célzott, szelektív módszerekkel történő lehalászása igen fontos természetvédelmi feladat.

Ezt tűzte a zászlajára a tavalyi év közepén alakult Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit (BHN) Zrt. A nonprofit cég feladata a Balaton élővilágának és biológiai egyensúlyának megőrzése, a sporthorgászat és horgászturizmus feltételeinek megteremtése.

Katt ide a folytatásért! »

(dr. Müller Tamás, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék)

A kárász voltaképpen belefér a napba. A napkorongba. Orrával, farkával, kifeszített hát- és hasúszójával a körívet mindenütt érinti, ám azon túl sehol nem ér.
Széle-hossza mindenütt egy, tömzsi termetével: akár egyetlen, fénylő pikkely az égboltozaton, akár egy aranypénz.
…
Már a Balatonban is sok van ezüstből – ahol régen dévér, s ponty akadt horogra, akkora ezüstkárászok jőnek, mint a péklapát.
Gyakori a Maroson is – nem hozza zavarba az áramlás. Tulajdonképpen senkinek nem hiányzik az egykori, széles kárász, helyét maradéktalanul betölti az új.
Már csak Thakács álmában jelenik meg olykor. Mind ritkábban, egyre halványabban. Nemsokára Th.-val együtt eloszlik a napsütés aranyködében, mintha sohasem lett volna, és valóban: talán nem is volt sosem.”

Farkas Csaba: Kárász a fényben (http://www.delmagyar.hu/tortenetek/farkas_csaba_karasz_a_fenyben/127107/)

A félő gondoskodás helyénvaló, de temetni a széles kárászt nem kell!
Sajnálatosan a hazai széles kárász állomány az elmúlt egy évszázad során erősen csökkenő tendenciát mutat, mely elsősorban a megromlott környezeti feltételekkel áll összefüggésben.
Az élőhelyének csökkenésén túl – folyószabályozások, ártéri gazdálkodás visszaszorulása, mocsarak lecsapolása, a fauna idegen halfajok kártétele – gondoljunk csak az agresszívan terjeszkedő ezüstkárászra – és környezetszennyezési problémák szerepelnek még a hanyatlás okai között.
Az IUCN listáján a faj sérülékeny (vulnerable) kategóriába tartozik és több európai országban is védettséget élvez.
Célunk volt a környező országok gyakorlatával szemben (lásd 1. dia) a védettségi státusz bevezetését megelőzni, ennek érdekében eredeti élőhelyeinek rehabilitációjával és telepítésekkel megerősíteni a hazai állományokat.

Katt ide a folytatásért! »

Húszéves kitartó kísérletezés és kutatómunka után a közép-kínai Hupej tartomány kutatóintézetében megszülettek az első mesterséges szaporítással életre hozott ritka halfajta, a kínai tok (Acipenser sinesis) első példányai. Az eredmény azt jelenti, hogy a halfajtát, amelynek példányai az ősidőkben a császár asztalát ékesítették, sikerül majd megvédeni a kipusztulás veszélyétől, amelyet a halászok mohósága és egyéb természeti kockázatok jelentenek – nyilatkozta Kuo Pai-fu, a projekt igazgatója. A mesterséges szaporításnak köszönhetően született tokok első generációja 91 órát töltött inkubátorban. A 28 ezer megfelelően előkészített ikrából a szakemberek több mint 15 ezer újszülött halra számítanak.

A kínai tok a Földön élő egyik legősibb élőlény, több mint 140 millió éve létezik. Kínában védett nemzeti kincsnek számít, a 2008. évi nyári olimpiai játékok öt kabalafigurájának egyike, a kék színű hal is az Acipenser sinesist szimbolizálta.

Forrás: http://index.hu/tudomany/blog/2009/10/06/megmenekulhet_a_kihalastol_a_kinai_tok/

Közép-Európa legnagyobb testű hala a viza. Ez a folyami óriás, ami állítólag egy tonnásra is képes megnőni, veszélybe került. A folyókon található emberi létesítmények, vízierőművek, gátak, zsilipek akadályozzák őket vándorlásukban, szaporodásukban. Egy most beindított program talán megmentheti őket a kipusztulástól.

Az európai nagy folyókban található legnagyobb halfaj a viza, amivel egyre ritkábban találkozhatunk. A Dunában, a Volgában és más nagy folyókban élő hatalmasra megnövő hal természetes az ember tevékenységének köszönheti megritkulását. Bár a világ legnagyobb halai a tengerekben és az óceánokban élnek, ilyen például a rabló- és óriáscápa, a folyókban is találhatók nagy testű halak. Közülük is a legnagyobb a viza, amelynek mérete meghaladhatja az öt métert és súlya állítólag az egy tonnát is elérheti. A fő élőhelye a Volga és a Duna. A vizák a rokonaikhoz, a tokhalakhoz hasonlóan a tengerek sós vize és a folyamok édes vize között ingáznak.

Katt ide a folytatásért! »

A sügér gyönyörű hal. Már első pillantásra látszik, hogy tipikus rablóhal. Testének álcázó zíne jól elrejti a nádasban, a vízinövények között. A sügér, főként farokúszójának köszönhetően, hosszabb távon egészen jó úszó, kitartó hal – amolyan vizek farkasa. Táplálkozása: A sügérek sokféle állatra vadásznak. A fiatal egyedek elsősorban puhatestűekkel, apró ízeltlábúakkal táplálkoznak, az idősebbek étlapján főként rovarok és lárváik, szúnyog-, szitakötő-, kérészlárvák szerepelnek. Ha apró halak kerülnek a közelükbe, azokra is rátámadhatnak, de nem vetik meg az ikrákat sem. A sügér a 100 grammos súly elérése után nagyon gyors növekedésnek indul, ha azonban a szükséges időszakban nem jut táplálékhoz, elsatnyul, és a 100 grammos testtömeget csak hetedik életévében éri el. A fiatal sügérek bandában rabolnak.

Katt ide a folytatásért! »

A viza

( Acipenser Huso L.), a zománcpikkelyes vagy vérteshalak alosztályának egyik faja. Orra rövid, bajuszai laposak; pajzsai elöl és hátul laposabbak; oldalpaizsai kicsinyek, egymástól távol állanak. Háta sötét-szürke, hasa fehér fehér. A magyar folyók egykori óriásai a viza – vizeikből szint teljesen eltűnt. Pedíg hajdan százával fogták, még mázsás példányit is a Dunában. A viza a földkerekség folyóinak legnagyobb hala, hazája a tenger : Fekete-tenger, Kaszpi-tenger. Itt elérheti az 1500 kg. súlyt is és 8-9 méteres hosszúságot. Akár a 100 éves kort is megélheti.

Katt ide a folytatásért! »