Hát elérkezett a várva várt középdöntő! Még Decemberben eldöntöttük, hogy a verseny előtt már két nappal lemegyünk edzeni és megnézni az első középdöntőt. Hátha látunk valami nyerő dolgot. Pénteken kora reggel indultunk is, hogy minél előbb leérjünk, és minél több tapasztalatot tudjunk gyűjteni. Gondoltuk, ha már tovább jutottunk, itt is jó lenne helytállni. Az előkészületekről nem szeretnék sokat írni, hiszen itt már volt egy kis tapasztalatunk és csak a „fontos dolgokat” vittük.
Archiv bejegyzések ‘Módszerek’ Category
Ecsédi extrém pergető kupa-második felvonás
Pergető „mánia” I. rész
Tisztelt halmánia olvasók! Abban a megtiszteltetésben van részem, hogy én szerkeszthetem a pergetéssel kapcsolatos cikkeket. Csak megjegyzem, ez volt minden álmom! Ebben a cikksorozatban szeretném mindazt az élményt átadni, ami a pergetés „mániákus” rabjává tett. Emelet persze szeretnék szólni a felszerelésekről, műcsalikról, technikákról és minden olyan dologról, ami a pergetéshez tartozik. Tudom nem lesz könnyű dolgom, de szeretem a kihívásokat! Megpróbálom egyszerűen kezdeni, hogy ezzel is segítsem kezdő társaimat. Ezért is kezdem az alapoktól és szép sorjában, jól kivesézve végig járni ezt a horgászmódszert.
Ecsédi pergetőverseny-Pályázat
Nagy izgalommal készültünk csapattársammal életünk első versenyére az Ecsédi Extrém pergetőkupára. De ne rohanjunk ennyire előre! Történetünket ott kezdeném, hogy én nemrég kezdtem el foglalkozni a pergetés művészetével.
Már gyerekkorom óta horgászom, de eddig csak a pontyokat kergettem. Sógorom Szapi már régóta a pergetéssel foglalkozik és az ő unszolására próbáltam ki ezt a műfajt és teljesen megfertőzött vele. A 2009-es év elején gondoltam egy merészet és elpasszoltam az összes pontyozó cuccomat és ebből beruháztam némi pergető felszerelésre.
Május elseji csuka-Pályázat
A 2009-es év számomra gyengébb volt mint az azt megelőző. De nem bánom, mert sok szép helyen jártam és egy kis fárasztásban is volt részem.
A Sebes-Körösön horgászok a legtöbbet. Ez egy szeszélyes folyó szeszélyes halakkal. Régen fantasztikus domolykóállománnyal rendelkezett ami mára már gyérült. Egyre kevesebb és kisebb egyedek jönnek. Továbbá megtalálható az összes többi halfaj ami a nagyobb folyókba van ( Duna, Tisza). Van benne harcsa, süllő, ponty de még menyhal is, persze sokkal kevesebb mint az előbb említett vizekben. Nem kívánom részletesebben leírni a vizet, holott méltó lenne rá, hanem inkább az egyik történetemet szeretném megosztani veletek a sok közül ami ehhez a folyóhoz köt.
Revans a haltalan napért..
Na nem véres komoly visszavágóról volt szó, de az előző bejegyzésben megígértem, hogy akik kitoltak velem, azok visszavágót kapnak. Természetesen megint a csukákról lesz szó. Egy nagyon komoly felszereléssel vágtam neki a napnak, Csabi barátommal. Csak semmi amatörizmus, lássuk a felszerelésemet, hiszen ezt mindenképpen meg kell írnom, hogy hiteles legyek!
Az egyik botom egy TOKOZ 2,8-as, két részes fekete színű, nagyon jó állapotban lévő bot, kerámia betétes gyűrűkkel, nem Fuji orsó rögzítővel, szivacs nyéllel. A bot kicsit orr nehéz, kb. 60-80 gr körüli. A másik bot a kollégám édesapjáé volt valamikor, még a Horgászcikk Készítő Vállalat gyártotta. 2,4-es két részes teljesen felújított üvegbot, mint a matrica is mutatja, teljesen hazai termék.
A parafa nyelet a saját két kezemmel hoztam helyre, igaz a lakkozás még hiányzik róla. Az orsók: 2 db. Silstar, 60-as méretű, egy DR és egy FRB jelzésű, tökéletes állapotban lévő orsók. Talán egyik legjobb sorozatból, a későbbi Eurostarok is erre hasonlítottak.
Haltalan novemberi csukázás
Elég rosszul indult a szabadság, mert a hét elején pár napig nem voltam valami jó passzban. De hát ha már szabadságra küldtek, akkor elmegyek horgászni is, hiszen az erre szánt idő mindig aranyat ér. Mindig csak rohan az ember. A gyors pakolást követően irány az autó. Öreg Škoda szívatóval indul, illetve az ac-t mindig fel kell pumpálni, hogy ne kerregjen annyit. Most sem hagyott cserben, nem egy világ márka, de nekem tökéletesen megfelel, mindig elvisz pecázni:))) Menetközben Csabihoz vezetett az első utam, hogy feltankoljak kishalakkal, amiket még a múltkor sikerült szerezni egy helyei halgazdaságból. Siralmas kép fogadott, eléggé rossz állapotban voltak, a fene vigye el őket, egyre nehezebben lehet őket eltartani. Már korábban írtam erről itt.. Na mindegy gyors vízcsere nekik, hordómosás. Talán még a hétvégéig kitartanak, mert 2 napos peca van betervezve.
Halak megvoltak irány a tó, a kisebbikre esett a választásom, mivel sokkal több csuka lakik a tökös, hínaras, ágas bogas tóban. A nagyobbikban inkább pergetni szoktam.




















