Ma már 80–100 vidra él a fehér-tói halgazdaság területén, de elterjedt a Tiszán, tavakon is. A horgászok mérgelődnek: az összeadott pénzükből vett és betelepített halra nemcsak ők járnak rá, hanem a fokozottan védett ragadozó is – amely ráadásul olykor kedvtelésből fog halat. Éppúgy, ahogyan ők. Nagyon jó a sajtója a vidrának Fekete István híres regénye óta. Ezt a szép képet igen erőteljes ecsetvonásokkal festenék át a horgászok az utóbbi évtized tapasztalatai alapján. Láda Gáspár, a horgászegyesületek megyei szövetségének ügyvezető elnöke azt mondja, az egyébként tényleg gyönyörű vidra jelenléte, terjedése élénken foglalkoztatja a több ezer fős horgásztársadalmat. És több, tavat kezelő egyesületnél panaszkodtak amiatt, hogy amióta megjelent náluk a vidra, áll a bál.
Archiv bejegyzések ‘Természet’ Category
Szép a vidra, de a halunkat eszi
Horgászparadicsom: Miért éppen Alaszka?
Halmánia horgász hírek
ZH – Sohasem horgásztam még, de amikor nézem a Balaton-parton egész napokat egy kis széken, vagy a tó vizén ringatózó csónakban pecabotjukat kitartóan lógató, békésen üldögélő horgászokat, néha szeretném kipróbálni. Sokszor nem tudom eldönteni, hogy vajon a zsákmányszerzés vagy maga a környezet vonzhatja őket jobban. Szörényi Zoltán is egy lehetne közülük, de ő olyan helyre is eljutott, ahova csak nagyon kevesen. Lazachorgászatra vágyott vadregényes tájon.
Gyermekkorom óta arról álmodozom, hogy egyszer a nagy vadász-utazó Széchenyi Zsigmond nyomán barangolhassak a hegyek között. Végül mindkét álmom valóra válhatott – és mégsem – olvasható Alaszka – Útinapló nem csak horgászoknak című könyvében. A Budapestről egy éve Gyenesdiásra költöző, eredeti foglalkozását tekintve geofizikus kalandor tavaly óta a keszthelyi Vajda Gimnázium igazgatója. 2002-ben, egy év tervezgetés után indult útnak Kovács Csaba barátjával, hogy paradicsomi állapotokban legyen részük – már ami a halfogást illeti. Beszélgetésünk apropója egy előadással egybekötött könyvbemutató, amit új lakóhelyének klubkönyvtárában tartott. Nem csak horgászoknak. – De miért éppen Alaszka?
A kárókatona lesz a jövő év madara
Halmánia horgász hírek
A kárókatonát választotta a 2010. év madarává a Német Természetvédelmi Szövetség (NABU). A pénteken bejelentett döntés heves tiltakozást váltott ki halászok és horgászok körében. A magyarországi élővizeken is rendszeresen előforduló kárókatona csaknem lúd nagyságú: testhossza 90-95 centiméter, súlya elérheti a 3 kilogrammot. Színezete sötét, messziről feketének látszik, torka és fejének oldala fehér. Telepesen költ, fészkét kizárólag fákra rakja. A vadludakhoz hasonlóan nyújtott nyakkal repül, a csapat V-alakú formációt ölt a levegőben. A NABU azzal indokolta a döntést, hogy évente ma is 15 ezer kárókatonát lőnek ki német földön, és hogy a halászok és horgászok irtóhadjárata következtében a halevő madár hosszú időn át a kipusztulás szélén állt. Ma már viszont 24 ezer költőpárt tartanak nyilván Németországban.
Föltárult a legnagyobb hal titka
Halmánia horgász hírek
A világ legnagyobb halaira, a cetcápákra erősített csúcstechnológiás elektronikus címkék révén a kutatók kiderítették, hogyan és hol találnak élelmet ezek az állatok. A kutatók a világ második legnagyobb korallzátony-rendszerénél, a belizei korallzátonynál vizsgálták a 20 m hosszúra növő, kihalás fenyegette cápák viselkedését. „Tanulmányunk kimutatta, hogy a cápák sokkal mélyebbre merülnek, mint korábban hitték, akár 1000 m-re is lebukhatnak táplálékért” – mondta Rachel Graham, az amerikai székhelyű Természetvédelmi Társaság (Wildlife Conservation Society – WCS) munkatársa. – „Ebben a mélységben a víz hőmérséklete csak néhány fokkal emelkedik a fagypont fölé, ez megmagyarázza, miért található szigetelő zsírréteg a trópusi cápa kültakarója alatt, ami évekig zavarba hozta a tudósokat.”
Végveszélyben a világtenger halállománya
Halmánia horgász hírek
A túlzott mértékű halászat okozta drasztikus halállomány-csökkenés immár globális mértékű. Megoldást csak a kereskedelmi célú halászat állandó kordában tartása jelenthet; ellenkező esetben a számolni kell a halászterületek teljes ökológiai összeomlásával.
Világszerte zsugorodó állományok
Egy nemzetközi kutatócsoport a tekintélyes tudományos folyóiratban, a Science-ben megjelent tanulmánya szerint a helyzet súlyos, de nem kilátástalan. A gondos kezelésnek hála az Egyesült Államok, Izland és Új-Zéland több körzetében már magukhoz tértek az évtizedek óta túlhalászott állományok. A tanulmány szerint ugyanakkor a világszerte felmért állományok 63 százalékát újjá kell éleszteni, ha nem akarjuk, hogy a sérülékeny fajok eltűnjenek. Biztató azonban, hogy a tíz vizsgált terület felén sikerült csökkenteni a kiaknázási rátát, azaz a teljes halállomány kifogott hányadát, megteremtve ezáltal a környezeti és gazdasági felépülés alapját.
Mindent a szaporodásért! – Nemváltoztató halak
Ha a populáció fennmaradása szempontjából szükség van rá, az ajakoshalak képesek spontán módon megváltoztatni a nemüket – életük során akár többször is.Nőstény vagy hím? Egyes ajakoshalak számára ez csak döntés kérdése. Az ajakoshalak némelyike ugyanis tökéletes „nemváltoztató” képességgel bír, nemüket a „társadalmi környezet” függvényében képesek változtatni. Ráadásul életük során nemcsak egyszer dönthetnek a nemváltoztatás mellett.
„A kékfejű ajakoshal, Thalassoma bifasciatum fiatal egyedei a környezetükben lévő fajtársak nemi arányának függvényében maguk döntik el, hogy nőstényekké vagy hímekké fejlődjenek-e. A nem ezeknél a halaknál tehát csak későn alakul ki. Ez a populáció fennmaradása szempontjából sorsdöntő, hiszen így jelentősen nő a szaporodási esélyük” – áll a Proceedings of the Royal Society: Biological Sciences című biológiai szaklapban megjelent tanulmányban.
Kegyetlen sport a horgászat? A halak is éreznek fájdalmat
A halak is éreznek fájdalmat – állapították meg amerikai és norvég kutatók. Az állatvédők szerint éppen ezért be kellene tiltani a horgászatot, míg a horgászok azt állítják, hogy a halaknak nem fáj, amikor kifogják őket.
A kutatás nem modellezi a horgászatot, mi ugyanis nem kenyérpirítóval fogjuk a halakat – ennyivel intézte el Mark Lloyd, a brit horgászszövetség vezetője norvég és amerikai kutatók vizsgálatait, amelyek során megállapították, hogy a halak igenis éreznek fájdalmat.
A tudósok egy csapatnyi aranyhal testére melegítőfóliákat helyeztek, és egy részüknek fájdalomcsillapító injekciót adtak. Két órával később azok a halak, amelyek nem kaptak injekciót, a félelem jeleit mutatták óvatosabbnak tűntek, mint korábban. A szakértők szerint azért, mert emlékeztek a korábban átélt rossz tapasztalataikra. “Szerintem ez bizonyítja, hogy érzik a fájdalmat” – mondta Joseph Gardner, a Purdue Egyetem munkatársa.
Forrás: inforadio.hu
A jó köpés fél siker
A jávai lövőhal kiköpött vízsugárral ejti el zsákmányát. Annak ellenére, hogy a telitalálathoz rövid idő alatt számos matematikai kalkulációra és fizikai ismeretre van szükség, a célzás a legtöbb esetben pontos.A jávai lövőhal (Toxotes jaculatrix), mint neve is mutatja, kitűnő céllövő. Egy jól célzott vízsugárral akár több méterrel a víz színe felett lévő áldozatát is le tudja köpni, vagyis lőni. Ehhez számos matematikai és fizikai ismertre és azok kombinációjára van szüksége, mégpedig igen rövid idő alatt.
Egyrészt számolnia kell azzal, hogy a fény terjedése a levegő és a víz határán megváltozik. Vizsgálatok kimutatták, hogy a torz kép ellenére mégis sikerül pontosan céloznia. De ezzel még nem feltétlenül övé a zsákmány, ugyanis ki kell még kalkulálnia azt is, hogy az áldozat hová esik le. Ez a mutatvány is az esetek többségében pontosan sikerül – mutatott rá Saskia Wöhl és Stefan Schuster, a nürnbergi egyetem munkatársai a Journal of Experimental Biology című szaklapban publikált cikkükben.
Óriásszájú cápát fogtak a Fülöp-szigeteken
A világ egyik legritkább halát fogták ki helyi halászok a Fülöp-szigetek keleti partjainál. A cápafajból ez – volt – a 41. előkerült példány a világon. A Fülöp-szigetek középső részén található Burias szigetnél egy 4 méter hosszú és 500 kg súlyú óriáscápa akadt egy halászhálóba – jelentette be a Természetvédelmi Világalap (WWF) helyi aktivistája. A halászok a cápát a Sorsogon tartományban lévő Donsolba szállították, ahol az állatot elfogyasztották. Bár a WWF egyik munkatársa megpróbálta erről lebeszélni a halászokat, nem járt sikerrel, ugyanis a cápahúsból készített speciális fogás, a kinuout az egyik legnagyobb helyi ínyencségnek számít.
Készüljünk a tavaszra…
Hosszú téli hónapok után lassan itt a tavasz, reméljük nemcsak naptárilag, hanem az idő is jobbra fordul. Ki ezzel ki azzal töltötte a telet, van aki ilyenkor is eljár horgászni, de van akinek nem annyira fekszik a lékipeca. Ilyenkor nyillik a barkácsoló kedvüeknek egy kis lehetősége arra, hogy a felszerelésüket, orsókat, botokat karbantartsák. Aki nem bízik magában annak inkább nem ajánlom, hogy nekiálljon az orsó karbantartásának. De összeségében elmondható, hogy nem nagy ördöngösség. Érdemes az orsó belsejét átnézni, az elhasználódott zsírt kitiszítani, és pótolni. Az egész horgász szezonban folyamatosan használt orsóink karbantartás nélkül eléggé megsinylik a használatot. Por,kosz, homok stb. dolgozik bennük. Sose vigyük túlzásba a zsírzást, a tengely olajozásához jó választás lehet a varrógép olaj vagy a műszer olaj. A csapágyaknak is jobb ha zsírban futnak. Erre több féle márkát használhatunk, válogathat ki ki maga kedvére. LZS2-es zsír mindeképpen megfelelő választás lehet.
