Ma már 80–100 vidra él a fehér-tói halgazdaság területén, de elterjedt a Tiszán, tavakon is. A horgászok mérgelődnek: az összeadott pénzükből vett és betelepített halra nemcsak ők járnak rá, hanem a fokozottan védett ragadozó is – amely ráadásul olykor kedvtelésből fog halat. Éppúgy, ahogyan ők. Nagyon jó a sajtója a vidrának Fekete István híres regénye óta. Ezt a szép képet igen erőteljes ecsetvonásokkal festenék át a horgászok az utóbbi évtized tapasztalatai alapján. Láda Gáspár, a horgászegyesületek megyei szövetségének ügyvezető elnöke azt mondja, az egyébként tényleg gyönyörű vidra jelenléte, terjedése élénken foglalkoztatja a több ezer fős horgásztársadalmat. És több, tavat kezelő egyesületnél panaszkodtak amiatt, hogy amióta megjelent náluk a vidra, áll a bál.
Archiv bejegyzések ‘Természet’ Category
Szép a vidra, de a halunkat eszi
Épülhet az első amerikai tonhal-tenyészet – Horgász hírek
Halmánia horgász hírek
Miután Hawaii hatóságai megadták a szükséges engedélyeket, megkezdődhet az Egyesült Államok első tonhal-tenyészetének a kialakítása. A farmon a kihalástól veszélyeztettet nagyszemű tonhalakat fognak tenyészteni és hízlalni, amelyek a vadonban túlhalászottak. Ez a fajta a világszerte ismert japán haleledel, a szusi alapanyaga.A tonhal-tenyészetet az Egyesült Államok 50. tagállamának számító Hawaii, a 8 szigetből álló csendes-óceáni terület Nagy szigetének partvonala előtt építik. A helyi, honoluluadvertiser nevű internetes lap szerint Hawaii hatóságai 4-1 arányban szavazták meg a befektetést, amelyet a Hawaii Oceanic Technology hajt végre. A cég elsőként három nagy ketrecet létesítene mintegy 5 kilométer hosszan a partvonal előtti tengervízben. Ha a beruházás beválik, a cégnek további kilenc ketrecet kell majd telepítenie a vízbe a hizlalandó nagyszemű tonhalak számára. Kritikusok ezalatt attól tartanak, hogy a farmról beteg egyedek kerülhetnek ki szabadba, amivel megfertőznék a szabadon élő nagyszemű tonhalakat. Az amerikai létesítmény vezetői szerint a világ összes más tonhal-tenyészetétől eltérően náluk nem a tengerből fognák ki a tonhalakat, hogy azután később felhizlalva kifogják az állatokat. Ehelyett ők kizárólag mesterségesen tenyésztett nagyszemű tonhalakat használnak majd. A kitenyésztést a hawaii egyetem egyik laboratóriumában végzik majd, és ha a halak elérték a megfelelő nagyságot, akkor helyezik át őket a tengerben létesített ketrecekbe – ahol egészen 45 kilogrammosra hízhatnak.
Forrás: mixonline.hu
Horgászparadicsom: Miért éppen Alaszka?
Halmánia horgász hírek
ZH – Sohasem horgásztam még, de amikor nézem a Balaton-parton egész napokat egy kis széken, vagy a tó vizén ringatózó csónakban pecabotjukat kitartóan lógató, békésen üldögélő horgászokat, néha szeretném kipróbálni. Sokszor nem tudom eldönteni, hogy vajon a zsákmányszerzés vagy maga a környezet vonzhatja őket jobban. Szörényi Zoltán is egy lehetne közülük, de ő olyan helyre is eljutott, ahova csak nagyon kevesen. Lazachorgászatra vágyott vadregényes tájon.
Gyermekkorom óta arról álmodozom, hogy egyszer a nagy vadász-utazó Széchenyi Zsigmond nyomán barangolhassak a hegyek között. Végül mindkét álmom valóra válhatott – és mégsem – olvasható Alaszka – Útinapló nem csak horgászoknak című könyvében. A Budapestről egy éve Gyenesdiásra költöző, eredeti foglalkozását tekintve geofizikus kalandor tavaly óta a keszthelyi Vajda Gimnázium igazgatója. 2002-ben, egy év tervezgetés után indult útnak Kovács Csaba barátjával, hogy paradicsomi állapotokban legyen részük – már ami a halfogást illeti. Beszélgetésünk apropója egy előadással egybekötött könyvbemutató, amit új lakóhelyének klubkönyvtárában tartott. Nem csak horgászoknak. – De miért éppen Alaszka?
A kárókatona lesz a jövő év madara
Halmánia horgász hírek
A kárókatonát választotta a 2010. év madarává a Német Természetvédelmi Szövetség (NABU). A pénteken bejelentett döntés heves tiltakozást váltott ki halászok és horgászok körében. A magyarországi élővizeken is rendszeresen előforduló kárókatona csaknem lúd nagyságú: testhossza 90-95 centiméter, súlya elérheti a 3 kilogrammot. Színezete sötét, messziről feketének látszik, torka és fejének oldala fehér. Telepesen költ, fészkét kizárólag fákra rakja. A vadludakhoz hasonlóan nyújtott nyakkal repül, a csapat V-alakú formációt ölt a levegőben. A NABU azzal indokolta a döntést, hogy évente ma is 15 ezer kárókatonát lőnek ki német földön, és hogy a halászok és horgászok irtóhadjárata következtében a halevő madár hosszú időn át a kipusztulás szélén állt. Ma már viszont 24 ezer költőpárt tartanak nyilván Németországban.
Föltárult a legnagyobb hal titka
Halmánia horgász hírek
A világ legnagyobb halaira, a cetcápákra erősített csúcstechnológiás elektronikus címkék révén a kutatók kiderítették, hogyan és hol találnak élelmet ezek az állatok. A kutatók a világ második legnagyobb korallzátony-rendszerénél, a belizei korallzátonynál vizsgálták a 20 m hosszúra növő, kihalás fenyegette cápák viselkedését. „Tanulmányunk kimutatta, hogy a cápák sokkal mélyebbre merülnek, mint korábban hitték, akár 1000 m-re is lebukhatnak táplálékért” – mondta Rachel Graham, az amerikai székhelyű Természetvédelmi Társaság (Wildlife Conservation Society – WCS) munkatársa. – „Ebben a mélységben a víz hőmérséklete csak néhány fokkal emelkedik a fagypont fölé, ez megmagyarázza, miért található szigetelő zsírréteg a trópusi cápa kültakarója alatt, ami évekig zavarba hozta a tudósokat.”
Végveszélyben a világtenger halállománya
Halmánia horgász hírek
A túlzott mértékű halászat okozta drasztikus halállomány-csökkenés immár globális mértékű. Megoldást csak a kereskedelmi célú halászat állandó kordában tartása jelenthet; ellenkező esetben a számolni kell a halászterületek teljes ökológiai összeomlásával.
Világszerte zsugorodó állományok
Egy nemzetközi kutatócsoport a tekintélyes tudományos folyóiratban, a Science-ben megjelent tanulmánya szerint a helyzet súlyos, de nem kilátástalan. A gondos kezelésnek hála az Egyesült Államok, Izland és Új-Zéland több körzetében már magukhoz tértek az évtizedek óta túlhalászott állományok. A tanulmány szerint ugyanakkor a világszerte felmért állományok 63 százalékát újjá kell éleszteni, ha nem akarjuk, hogy a sérülékeny fajok eltűnjenek. Biztató azonban, hogy a tíz vizsgált terület felén sikerült csökkenteni a kiaknázási rátát, azaz a teljes halállomány kifogott hányadát, megteremtve ezáltal a környezeti és gazdasági felépülés alapját.
