Gotthárd Ferenc Alpár 2012-02-03 A csukapergetés egyik legjellemzőbb műcsalija a támolygó villantó, ennek ellenére még a kezdetek kezdetén nem igen hittem benne. A fémcsalis arzenálom a körforgókra korlátozódott csupán. Gyerekként nehéz volt egyről a kettőre jutnom. Ismerőseim között nem voltak pergető horgászok, akikkel meg a vízparton találkoztam, azokat többnyire a paducon kívül nem érdekelt más, és amúgy sem voltak közlékenyek, hisz  [ OLVASD TOVÁBB ]

Az otthon tenyésztett puha és zaftos húslégylárva a legjobb csali a válogatós, félénken kapó dévérekre, hiszen ezeknek a halaknak néha még a legfrissebb, bolti, fehér csonti sem kell. Horgászbotod spicce finoman rezegni kezd, majd hirtelen erős ívben meghajlik. Aztán azonnal kiegyenesedik és mozdulatlanná válik, éppen abban a pillanatban, amikor be akartál vágni. Visszahúzod a szereléket és ellenőrzöd a csontikat a horgon.  [ OLVASD TOVÁBB ]

Valószínűleg láttál már kék potrohú legyeket körözni a ház körül nyár közepén, így tudod azt is, hogy a lárváik méretesek és fehérek. Lehet, hogy zöld potrohú legyekkel is volt már dolgod. Ezeknek sötétzöld, enyhén fénylő testük van, és nyüveik horgászkörökben pinki néven ismeretesek. Annak ellenére, hogy a pinki kisebb, mint a csonti (méretre inkább a squattra hasonlít), ne tekintsük egyszerű  [ OLVASD TOVÁBB ]