Ma már 80–100 vidra él a fehér-tói halgazdaság területén, de elterjedt a Tiszán, tavakon is. A horgászok mérgelődnek: az összeadott pénzükből vett és betelepített halra nemcsak ők járnak rá, hanem a fokozottan védett ragadozó is – amely ráadásul olykor kedvtelésből fog halat. Éppúgy, ahogyan ők. Nagyon jó a sajtója a vidrának Fekete István híres regénye óta. Ezt a szép képet igen erőteljes ecsetvonásokkal festenék át a horgászok az utóbbi évtized tapasztalatai alapján. Láda Gáspár, a horgászegyesületek megyei szövetségének ügyvezető elnöke azt mondja, az egyébként tényleg gyönyörű vidra jelenléte, terjedése élénken foglalkoztatja a több ezer fős horgásztársadalmat. És több, tavat kezelő egyesületnél panaszkodtak amiatt, hogy amióta megjelent náluk a vidra, áll a bál.
Szép a vidra, de a halunkat eszi
Miért kevesebb a hal a Balatonban?
Tisztább a Balaton vize, ezért csökkent a haleltartó képessége, de a rapsicok és kormoránok nagy száma is jelentősen rontja a horgászok zsákmányszerzési esélyeit a Balatoni Halászati Zrt. (BH) és a MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tapasztalatai szerint.
A Balatonnál sokasodó horgászpanaszokra reagálva Kiss György Károly, a BH vezérigazgatója elmondta, a korábbi évtizedekhez képest valóban kevesebb a hal a tóban. Álláspontja szerint ez részben a javuló vízminőség eredménye, részben pedig az ipari méreteket öltő illegális halfogásoknak és a Balaton délnyugati medencéjét ellepő kormoráncsapatoknak tudható be.
A vezérigazgató kifejtette, hogy bár a társaság feladatai közé tartozik a Balaton halállományának őrzése, de ennek jelenleg sem a személyi, sem a technikai, sem a jogszabályi lehetősége nem adott számára, miközben a rapsicok egyre kifinomultabb módszerekkel dolgoznak. (A cégvezető nem csak az engedély nélkül horgászókat, vagy -halászókat sorolja ide, hanem azokat a “húshorgászokat” is, akik horgászjegy birtokában az engedélyezettnél rendre lényegesen több süllőt és pontyot fognak ki, majd feketén értékesítik azokat.)
